Az analóg forrás vonalról még túl sokat (semmit sem:-)) írtam, pedig életemben fontos szerepet tölt be. Nagyon szeretem az analóg hangot, hangzást,van számomra valamilyen megnyugtató érzés a hallgatásakor . Nem szeretnék a divatos egy pohár vörös boros zenélgetésen filozofálni, szerintem iszonyúan elcsépelt és közhelyes az egész.
Ugyebár a bevezetőben említettem, hogy alapvetően az analóg világ végén és a digitális kor hajnalán nőttem fel, így mindkettőt volt alkalmam kipróbálni, egyiket a végstádiumban a másikat a gyermekkortól kezdve. Mivel az analóg cuccok (a műsorforrást tekintve) már csak csapnivaló minőségűek voltak, ezért nagyon nem is érdekeltek amikor keresőképes lettem. Kb 100 db kompakt kazetta gyűjteményem van régi felvételekkel, amelyek a nagyon márkás (van ám TDK MA-R-em is!) kazetták ellenére vacakul szólnak, néhány kivételtől eltekintve. Kortörténelmi dokumentumok semmi mások.
De az LP más, nagyon más. A minőség elképesztően jó lehet, jobb mint bármi más (a csúcs digitálist is beleértve) kivéve a mesterszalagot (erről készül az első présnyomat a lemezgyárban).
Oké, de mi közöm van ehhez nekem?
Hát az, hogy kialakult egy kis elvonási tünet a lemezjátszó területén. Mi erre az orvosság? Felejts el vagy vegyél valamit. Természetesen nálam a vétel volt a meghatározó. 2014-ben odáig fajult a helyzet, hogy vásároltam egy Rega P 3/24 lemezjátszót, a megfizethető legendát. Azért Regát, mert nem volt több pénzem, illetve az angolok a hifiben mesterek a megfizethető árú, de szép hangú készülékek tervezésében, eladásában. Meg hát akkoriban mást nem nagyon lehetett kapni.....
Sikerült lecsapnom akciós áron Tatabányán az akkori Rega képviseletnél egy példányra. Demózták is, de igazából tudtam, hogy otthon lesz majd lényeges hogyan szól.
És otthon az akkor gyári berendezésen egy semmi Project RIAA (MC-t is tudott fogadni) korrektoron keresztül irgalmatlan jó hangja volt. Mondjuk nagyjából kimaxoltam a pick up-ot is (hangszedő) egy DENON DL-103 személyében. Az irgalmatlan jó hangról mint később kiderült a hangszedő gondoskodott, amelyet néhány mendemondára alapozva rendeltem meg. Nagyon jó vétel volt, máig a fülemben cseng a Pink Floyd Money című száma, ahol a gitárszóló egyszerűen fenséges volt. Ez a szett együtt majdnem High End minőséget hozott, messze lekörözve az akkori digitális front end-et (Micromega Stage 4)
Később sajnos az interneten az úgynevezett szakértőkre hallgatva eladtam a DL-103-at (én marha) és a szinergia felborult. Azóta is bánom, de hát ez van...
De miért is jó ez az egyszerű szerkezet? Annak idején a Roy Gandy felismerte, hogy az LP-t két módon lehet népszerűsíteni. Az egyik az, hogy olyan csúcskategóriás lemezjátszót épít ami fölényesen jobb mint az akkori nagy ragadozók és utóbb jobb mint a digitális, illetve épít egy büdzsé lemezjátszót ami az olcsó kategóriában (azért annyira nem olcsó) letarolja a piacot. Okos ember lévén a sűrű fillért választotta a ritka forint helyett, így készült el minden idők legegyszerűbb és legzseniálisabb lemezjátszója a Rega Planar 2 és 3 és utódjai. Óriás siker lett, mivel egy létező piaci rést talált meg , ráadásul a hangja is elképesztően jó.
Mi benne a jó? Hát a ritmika, az érzelem, az időzítés pontossága, a térhatás és még sorolhatnám. Ebben a kategóriában egyszerűen nincs nála jobb, főleg a továbbfejlesztet kiviteleknél (RP3,RP6).
Természetesen bőven van már versenytársa, főleg a Project, de hát annak a hangja egy ványadt valami emellett. Valójában egy egyszerű, de művészi kompromisszum az ár/minőség skálán. Ami fontos az igen jó minőségű anyagból készült, ami felesleges azt egyszerűen elhagyták. Ráadásul kiválóan tuningolható a könnyen eltávolítható részegységek miatt. (kar,
lábak, motor stb.). Egy teljes ipar alakult ki a különböző változatok felspécizésére. Csak néhány nagy név: Origin Live, Michell Engineering, Tango Spinner.
Mivel egy lemezjátszó egy összehangolt finommechanikai rendszer, ezért a tuningja sem egyszerű. Simán el lehet tolni a hangját egy nem odavaló tuning eszközzel. Finoman kell hozzányúlni akár egy márkás órához.
Az Audioworld-ön találtam egy szuper cikket a tuningról és az elolvasása után ez lett a sorvezetőm. Nagyszerű írás.
De miért is kellett egy kis tuning, ha ennyire jó ez a lemezjátszó?
Van néhány tulajdonsága a P3-as szériának, ami „bele szorult” a szerkentyűbe. Ez tudatos választás volt a tervező részéről, hiszen a későbbiekben hogyan tudná eladni a nagyobb modelleket? Valójában az az érdekes, hogy eredetileg a Rega Planar 2-3-at nagyon sokáig különösebb változtatás nélkül gyártották. Azonban a technika fejlődése ( számítógépes CNC, új anyagok pl.delrin, akril) lehetővé tette, hogy a hangzás minőségén drasztikusan javítsanak elfogadható áron. Természetesen először a lelkes amatőrök találtak ki egy-két dolgot, majd az internet terjedésével, az információk gyors áramlásával néhány cég el kezdett komolyan foglalkozni a tuning alkatrészek készítésével és forgalmazásával. Tudni kell, hogy itt precíziós gyártásról van szó, hiszen maga a lemezjátszó is egy precíziós szerkezet. Mára odáig fajult a helyzet, hogy egy személyes cégek is kiváló minőségben tudnak gyártani alkatrészeket. Pl. az általam rendelt Michael Lim-féle lábak is ilyen egy személyes cégtől származnak.
Oké, akkor végül is mik a hibák? Először is a lemezjátszó a hangszedők többségével kissé vékonyan szól nincs meg a hangszerek súlya, teste. Másodszor a középsáv egy kicsit fedett(nincs jobb szó rá) ezért a térhatása sem tökéletes. Igen érzékeny a külső rezgésekre, ami érthető a felépítése miatt.(merev alvázas gép). A sebességingadozása is lehetne jobb, bár erre nem mindenki érzékeny. Emiatt szegényes a hangkép, bár a konkurenseket így is többszörösen lekőrözi a fentiekben vázolt erényei miatt.
Tehát elindult vadul a fejlesztés, hogy kihozzák a Regából a legtöbbet.
Egymás után érkeztek az új alkatrészek a problémák megoldására.
A sebesség ingadozásra kvarc vezérelt külső táp (ez már nekem meg van Apukám épített egyet nagy teljesítményű IC-s végfokkal, na ez megérne egy misét). Először a Heed Audio kezdte gyártani, amely Angliában elsöprő sikert aratott és valójába ez a készülék indította el a tuning hullámot szerintem. Természetesen később a Rga is elkezdte gyártani a saját változatát és évekkel később a High End-be is beszivárgott. Ma már teljesen szerves része egy modern csúcs kategóriájú lemezjátszónak. Az Audio Note legjobb és legdrágább lemezjátszójánál a TT3 -nál, amely három motoros, 3 db (!) végfok monoblokk hajtja meg a három motort. Ezáltal megszűnt a hangok lebegése és a taktusok is tűélesen lépnek be a dallamba. Nem elhanyagolható különbség. Ezt fokozza a speciális, kiválóan tapadó új ékszíj, amelyik hasonló hatással van a hangzásra. Ez is meg van az eBay-ről, rendeltem egy brazil (na nem olyan:-)) fickótól és bizony hallatszik a változás. Ez is kipipálva.
A középhangok fedettségért az irodalom szerint a subplatter a felelős( ez a kis műanyag tányér a nagy tányér alatt). Ezt alumíniumból legyártva szintet ugrik a gép. Ez még nincs meg, de várhatóan beszerzem.
Illetve még a speciális ellensúly, amely a kar súly tömegközéppontját a lemez síkja alá lövi be a'la Roksan Artemiz kar( egy igazi nagyágyú). Ez is meg lesz egyszer.
A mélyek nem elég testesek, definiáltak. Ezt orvosolja Michael Lim speciális alumínium lába, amelyet az eredeti gumi lábhelyére kell szerelni, majd pedig rá a régi lábat. Itt az egyik vásárló dobott be egy trükköt, ami abból állt, hogy a gumilábat homokkal töltötte fel és úgy szerelte vissza a lábat. Nagyon pozitív változást tapasztalt, gyorsabb, ritmikusabb lett a hang és megjött a várva várt súly is hangszereknél. Természetesen én is megrendeltem, mivel ez a probléma nálam is fenn állt és nagyon zavart a zenehallgatásban. Hozzá kell tennem, hogy a Kondo-féle RIAA is ludas a dologban, de ez majd egy későbbi értekezés témája lesz.
Szóval ott tartunk 48 dollárért+szállítás kts-ért megrendeltem Malájziából és izgatottan vártam FedEx érkezését. Lim Úr nagyon kedves volt, korrektül lezavartuk a dolgot, küldött leírást is e-mailben. Valójában az Úr egy nyugdíjas mérnök aki nem mellesleg Rega rajongó. Nagyon baráti áron adja a portékáít és valóban minden kérdésre tud válaszolni, nagyon nagy tudású és szerény ember. Ritka kincs....
Szóval felkészültem a kb. 3 hetes várakozásra, amikor meglepetésemre a rendelést követő héten csengetett a futár. Én is és Lim Úr is meg volt lepve, nagyon örültem. Gyorsan fel is szereltem némi munkával a homokkal töltött lábakat(homokért a feleségemnek kell köszönetet mondani, mivel Veszprémben járván szemfüles módon az utcán lecsapott egy kicsi halomra az építési hulladékok között.) Megemelve a lemezjátszó először is a súlya lett nagyobb, illetve a három homokkal töltött láb gyakorlatilag „lehorgonyozza „ a lemezjátszót és meg jól is néz ki.
Amikor felszereltem, izgatottan tettem fel az első lemezt (természetesen a Pink Floyd album volt) és csak annyit hallottam, hogy a feleségem felkiált:Robi ez sokkal jobban szól most! És bizony igaza volt, megjött a súly, a sebesség minden. Egymás után tettem fel a lemezeket óriási élmény volt. Behúz a zenébe, vele élek.....
Tudni kell, hogy a hangszedőm egy jó minőségű alap Nagaoka MP-110-es jelenleg. Szerintem az árához képest bitang jó, ezen a szintem minden egyben van, kicsit rockos hangzású gyors, kiegyenlített hangú hangszedő.És a lemezjátszó a jelenlegi kiépítésben:
Azonban a hifis lelkem nem hagyott nyugodni és sebtiben akciós áron a Streamaudio-tól megrendeltem az egyik ma gyártott legjobb MM hangszedőt, amelyet némi módosítással az Audio Note is használ, mégpedig a Goldring 1042-t (Audio Note IQ3-as, az MM hangszedők között a legmagasabb szint). Mivel ez már egy hosszú távú terv része ( néhány év múlva, ha az anyagiak engedik tovább lépek futómű fronton a High End irányába), ezért nyugodt lelkiismerettel adtam ki érte a már szemmel látható vételárat. Természetesen van bőven versenytársa, de ez egy megbízhatóan kiváló hangszedő, középnehéz karon tökéletes( a Regán ilyen, illetve az új kar is ilyen lesz).
Egyszóval tuningra fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése