A következő címkéjű bejegyzések mutatása: plinth. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: plinth. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 5., vasárnap

Bitumenes úton...(Dual 1229 váz)

 

 

 

 Jó  régóta nem írtam, mivel a nyaram meglehetősen sűrű és pörgős volt. Időközben, ahogy a beharangozóban is írtam, történtek változások fejben és a rendszerben is. Most viszont itt az ősz, jönnek a csendes hétvégék és esték, lehet a hifivel foglalatoskodni. Magam is meglepődtem, hogy mennyire ellustultam a hifizés terén, mivel egyre több félkész projekt állt a polcaimon. (ez egy költői túlzás volt, valójában mindenhol dobozok, panelek, eszközök, anyagok hevernek). Feleségem kedves unszolására fejben összeírtam egy listát és azon következetesen végig haladva befejezek mindent vagy legalábbis a jó részét. Időközben érkeztek új készülékek, ezeket is bemutatom Nektek információs céllal, mivel találtam néhány igazgyöngyöt ebben a zavaros hifi, vintage világban.

Tehát kezdjük a mostanra legfontosabb forrás komponenssel a lemezjátszóval. Ugyebár félkészen abbahagytam az építést, mivel kiderült, hogy ezzel a nehéz plinth-tel már igazán szuper a hangja. Igen ám, de az interneten egy honfitársam személyében találtam egy sorstársat, aki a Dual módosításában továbbment mint én. „Harcot hirdetett” a rezgések ellen és kitalálta, hogy a saját Dual-ját, egy 1219-esnek a vázának a tömegét megnöveli, hogy a motor zúgása kevésbé hallatszódjon be. Nálam ez nem volt markánsan jelen, mivel a hangsugárzóim kb. 83-84 dB érzékenységűek, de úgy gondoltam, hogy miért ne? Szerencsétlen lemezjátszóm már úgy is csak egy torzó, ártani biztos nem árt. Azonban a kisördög nem hagyott nyugodni, mert úgy gondoltam, hogy elképzelhető, hogy nekem szerencsém van és nem érint ez a probléma. Mivel időközben egy szub boldog tulajdonosa lettem (erről majd egy külön cikket írok), így rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok szerencsés, a fene egye meg! További megerősítésképpen szeretett K501-es fejhallgatómat egy dobozon keresztül rákötöttem a triódás végfokomra és itt jött igazán a hidegzuhany, bizony a rumpli rendesen benne van a hangképben, csak a zene nagy része elnyomja. Vettem egy nagy levegőt és megrendeltem az anyagot hozzá. Szerencsére nem vágott földhöz az összeg és a Paradoxtól hamarosan megérkezett gondosan becsomagolva a bitumenes rezgéscsillapító lap illetve lapok. (A Paradox egy nagyon jó hírű autóhifis cég, ők telepítették a hifit a kocsimban, parádés munkát végeztek. Amúgy meg ilyen rezgéscsillapító lapokat építettek be az ajtóba stb.)

 Szóval adott a feladat, borítsuk be a váz alsó részét ezzel az anyaggal, mivel a motor rezgése szinte akadálytalanul eljut a tányércsapágy-> tányér->lemez útvonalon keresztül a hangszedőbe. A tányércsapágy egy külön ügy lesz, ha minden igaz, itt is lesz majd változás, de ez majd később. Szóval az elv az, hogy a lapok segítségével a rezgéseket hővé alakítjuk, így megszabadulunk tőle. Ezek a lapok ragasztósak és kellően elasztikusak ahhoz, hogy ráformázzuk őket a megfelelő formára. 1 hét bitumenes borzadály után így nézett ki az alváz:

 


 

 Egyúttal, mivel eddig dugó húzogatással indítottam a lemezjátszót, beépítettem egy kis kapcsolót is, így már szinte a mennyországban éreztem magam, nem kellett állandóan hajolgatni, ha lemezt szerettem volna hallgatni.Nem vagyok lusta ember, de inkább tornázom, mint itt kardiózzak😊

A kapcsoló beépítése után ez a volt a helyzet:

 




 

 Persze közben történt néhány vargabetű is, nem volnék én, ha a magam szórakoztatására néhány hibát ne követtem volna el. Ettől függetlenül elégedett voltam a végeredménnyel és ma alig vártam, hogy elindítsam a rendszert. (ja, közben a hangkar tartó falapot is lefújtam ideiglenesen, hogy lássam feketében, hogy néz ki, szerintem baró, úgyhogy marad)

 Természetesen Titeket a legjobban az érdekel, hogy volt-e értelme az egésznek? Azt kell mondanom, hogy igen. Egyrészről a gyors megindulások felfutó éle sokkal élesebb, gyorsabb lett, így az amúgy jó dinamika tovább javult (ne feledjük a hangfalaim 83-84 dB érzékenységűek és 8 W-tal táplálom őket!). Ilyenkor az erős, ütős meghajtás hiánya miatt (Naim NAP 250, Audio Research D70 stb.), minden fals rezgés csillapítása fontos. Sokat tisztult a közép és magas tartomány is, alapvetően erősödött a felejtsd el a hifit és hallgass zenét érzés. Ráadásul az egész rendszerben megjelent egy hihetetlen szilárdság, másféleképpen nem tudom jellemezni a hangképet. Gyakorlatilag bármit feltehetsz hallgatni és a maga korlátain belül hosszú órákon keresztül hallgatható lesz. Belesüppedsz a zenébe, megy az idő. Jellemző, hogy vettem egy Osibisa albumot az Audio Expo-n, na mondom belehallgatok egy kicsit. A vége az lett, hogy 1 órát simán elvoltam, csak már közben menni kellett máshová, ezért hagytam abba. Olyan érzés most hallgatni a rendszert, mint ha egy prémium autóban mennél 180-al és észre sem veszed, mert nem erőlködik az autó.  

Ha valakinek tetszik feltétlenül próbálja ki, nem fog csalódni.

Figyelem, garancia vesztéssel jár és visszafordíthatatlan az átépítés!

 

2024. április 20., szombat

A TANK új csapágya

 

Ez csak egy nyúlfarknyi bejegyzés lesz, mivel „csak” a TANK új csapágyáról szól. A lényeg az , hogy megérkezett az Audiovault-tól a csapágy. Az alábbi fényképen látjátok a bal felső sarokban a régit, alul az újat. Remekül lehet látni, hogy jóval több csapágygolyót tartalmaz az új. A leírás szerint jobb minőségű anyagból és pontosabb megmunkálással készült, amit simán elhiszek az eddigiek alapján. Hogy milyen lesz a hang? Az összeszereléskor kiderül, mivel már fúrják a sasszira az új nagy méretű furatot az új karnak és elhoztam a plinth (a keret) anyagát. Ez mondjuk majdnem sérvet okozott kb. 15 kg-os súlyával:-)
Szóval alakulunk, alakulunk...... 


 

2023. december 31., vasárnap

A TANK. Dual 1229.

 


  A Dual 1214-sel szerzett kedvező tapasztalataim alapján logikus volt, hogy a sorozat csúcsmodelljét is be kell szereznem, mivel ezzel a lemezjátszóval nagyívű terveim vannak. Sajnos nem volt egyszerű eset, mivel egyrészt nyugaton kezdtek rájönni arra, hogy a Garrard 310, 410 futóművek árai az óriási hype miatt lassan csillagászati magasságba emelkedtek. Egy-egy jobb állapotú, de azért felújításra szoruló darab ára 350-400.000 Ft körül alakult. Természetesen az ipar is rátelepedett, így egy megfelelően átalakított, új plinth-el (alaplap+ doboz) ellátott darab ára simán üti az 1.000.000 Ft-ot, bár valójában bármennyit el lehet rá költeni. Jellemző, hogy egy új Garrard ( régi NOS ( New Old Stock, régi, de új alkatrészekből építve) 25.000 GB!! Működik a kapitalista piac logika. Ennek a szele a 1229-et is elérte, mivel a Garrard lehetséges elérhető árú utódjának tartják sokan, ezért 4 hónap alatt az ára az eBay-en kb. 40 %-ot emelkedett!

 Gyorsan kellett lépnem, mert különben már nagyon drágán kapnám meg. Jelenleg egy bizonytalan állapotú kb. 150 EU egy jobb darab 200-300 Eu körül van. Az olcsóbb ár jellemzően a német belpiacra jellemző, ez kiesik, mivel nem szállítanak külföldre, mert rettegnek a keleti nepperekről:-)

Nézd meg a You Tube-on a Becsületesnepper filmjeit, tanulságos ebből a szempontból(is).

Tehát marad a nemzetközi piac, ahol az amerikai gyűjtők kezdik felhajtani az árakat. Sokuk egy kelet európaihoz képest szinte végtelen büdzséből gazdálkodhat, ezért aztán ha begerjednek minden árat kifizetnek. Most néztem egy amerikai eladó 303.000 Ft-ot kér a 1229Q-ért! Igaz ez már egy ritkább modell, ez az über 1229. Ennyit a gyors piac elemzésről, igazából simán meg tudnék élni belőle....

Nade én egy csóringer gyerek vagyok, úgy is kell vásárolnom. Viszonylag szerencsém volt, mert kari környékén elcsíptem egy jó állapotúnak mondott 1229-et Litvániában. Gyorsan lecsaptam rá és egészen brutális gyorsasággal megérkezett. Ez valóban így volt, mert a litván posta az MPL-el karöltve 4 nap alatt ide szállította!! Le voltam döbbenve, hiszen Litvánia nem a szomszédban van. Gyakran Németországból a DHL nem hozza ilyen gyorsan a csomagomat pedig pöpec cég. Volt nagy öröm amikor megkaptam a kicsi ,kb.15 kg-os csomagomat:-)


 

Aztán az öröm egy kicsit fakult, mivel a doboz kaphatott egy ütést, mert a külső keret széthullott és a plexi is megrepedt. Igazából nagy baj nem történt, mert ezek úgyis a méret levétele után kidobásra kerülnek. Az eladó egy nagyon kedves úr volt, a megérkezés után vettem észre, hogy viberen a készülék működéséről küldött videót. Ez nagyon szép gesztus volt, természetesen röppent az 5 csillag.

Szóval kibányáztam a szétesett fa tokból és szemrevételeztem. Hát egy vicc volt így látni a fényképeken komoly gépként ábrázolt masinát a műanyag vödörben:-) De tényleg, a német tervezők nem vitték túlzásba a felépítést, belepattintották ebbe a valamibe, majd ráakasztották a szép külső keretet. Ráadásul ezek a műanyag bizbaszok amik tartják a keretet elég nehezen mozdíthatók, hiszen a németekről beszélünk és ettől függetlenül méretpontos volt. Szerencsére nekem csak ki kellett ráznom a széthullott keretből és készen volt a Linn Sondek (híres angol High End lemezjátszó) verő:-) Érdemes megnézni, olyan mint egy fázós csirke ebben a ruhában....


 

Hamarosan felmelegítettem, mert elindítottam a szokásos bejáratós lemezemmel Hofival(imádom a humorát). Aztán pár perc lejátszás után vidáman el kezdett nyekeregni a csoda lemezjátszó. Itt azért egy kicsit elgurult a gyógyszer, mert a videón csendben tette a dolgát. Sóhajtottam egyet mondván a szokásos szerencsémmel vásároltam és elkezdtem feltúrni a netet információkért. Sok minden kiderült például, hogy ezek a lemezjátszók kényesek az alkatrészek kenésére ezért nem kevesebb mint ötféle olajjal kell kenni a megfelelő helyeken. Komolyan olyan, mint egy régi Merci. Meghallgatva szerkezetet gyorsan rájöttem, hogy a dörzskerék nyekereg. Mivel nálam óriási a választék különféle viszkozitású kenő olajokból, ezért gyorsan meg is a találtam a megfelelőt. Az óriási választék egy fajta varrógépolaj volt:-) Pardon, először szilikonzsírral próbálkoztam ez nem jött be, mivel pár fordulat után újra vidáman nyekerget fityiszt mutatva nekem. Aztán felülről beolajoztam akkor már kb. 10 percig jó volt. Tudtam, hogy a dörzskereket amúgy is ki kell cserélni, mert a véleményem szerint egy 50 éves gumi már eléggé megvan keményedve, ami azért már hallatszik is. Sajnos akár akartam akár nem, szét kellett szednem az idler szerkezetét, hogy meg tudjam normálisan olajozni. Ez sikerült is, egy műanyag gyűrű roncsolása árán, de szerencsére ez menthető volt. Amikor megláttam az idler siklócsapágyát akkor már tudtam, hogy ebben egy szemernyi olaj sem volt. Most adtam bőséggel és a legnagyobb meglepetésemre a járgány csendesen működik.

Térjünk rá a hangjára, amiről túl sokat nem kell mondani mivel hallgatni kell csak. Az igazán jó hang alapja véleményem szerint a mélytartomány minősége, tisztasága. A 1214-nél már áradoztam róla, bár az olcsóbb konstrukció ott behatárolta a minőséget. Ezzel szemben itt ki lett ez a faktor maxolva. De miért is? Először is az idler nagyobb és a motor egy bivalyerős 20 W/230 V-os típus!

A tányér 3kg-os, természetesen hozzá méretezett csapággyal. Ehhez képest a Regá-m csapágya egy pilicka vasdarab a tányér meg egy vicc. Természetesen tudom, hogy ezek ott egy tervezési elv részei, hiszen a kis tömegek a káros rezgések gyorsan közvetítik a lábazat felé ahol egyrészt továbbítódnak az állvány felé illetve magában a lábazatban csillapodnak. De amikor megláttam a Dual vaskos alkatrészeit valahogy jobb érzésem lett. És pontosan ezért lett a neve TANK. Úgy is van megépítve mint egy Tigris tank. 


 

Térjünk vissza a hangra, a mélytartományban egy világ tárult fel előttem, olyan hangokat hallottam amit lemezjátszónál még soha. Egészen döbbenetes volt, hogy játszi könnyedséggel vonult le a szubtartományba ahol csak a hangkar hangszedő rezonancia állította meg (9-11 Hz). Ahogy említettem, a 1214-nél végre súlya lett hangnak, ez itt még határozottabb lett. A hangszer nem csak húrokból áll hanem testből is. És Úristen azok a hegedűk, brácsák a komolyzenei felvételeken! Ráadásul a zene atom stabil és a fekete csendből emelkedik ki. Igen, talán a legfontosabb szó a stabilitás ennél a lemezjátszónál. Stabil a mély , a hangtér, a kitartott hangok és általában minden. Nyilván az egyszerű kar miatt a magas tartomány nem olyan, mint egy csúcs lemezjátszónál, de itt ez nem is várható el. Viszont pl. a csöves phono-m melegedési folyamatát csodásan hallom, ami azért mond valamit a felbontásról. Beraktam a karba a Goldring 1042-met ami elkezdett énekelni. Az is furcsa volt, hogy azonnal jött a hang, nem akartam csesztetni tuningolni stb. a lemezjátszót. Egyszerűen leültem és egy komplett délelőttöt zene hallgatással töltöttem csak dobáltam fel a lemezeket. A térhatás is meglepően jó bár a Rega-val nem versenyez, de igazából ez már nem is érdekel mivel nem térhatást hallgatok hanem ZENÉT. Amúgy is kezdem elengedni ezeket a hifis dolgokat és számomra egy felvétel hangulata sokkal fontosabb. Arról nem beszélve, hogy 78 -as fordulatú lemezek, ezek számomra amolyan szuper maxik és a hangjuk, hangulatuk egészen kiváló is tud lenni. Nyilván ez még nem a teteje a dolognak, de biztató kezdett. A TANK megérkezett......


A család új tagja. (S.M.S.L. PL 200)

      Ahogy februárban ígértem, bemutatom az új digitális CD frontend-met az S.M.S.L. PL-200-at. „Természetesen” ez is egy kínai cég ter...