A házimoziról nem sok szó esett ezen az oldalon, mivel nem központi része az életemnek és igazából csak egy mellékszál volt. Nagyon nagyon régen még a KERAVILL-os koromban a legjobb Kollégám és Barátom hajtott rá rendesen és az akkori mércével egy igen komoly rendszert rakott össze, Panasonic NV-HD 650 hifi videó, valami JVC surround rádióerősítő + Triangle (!) hangsugárzók. Még mai füllel hallgatva is bitang hangja volt a cuccnak mélynyomó nélkül is, főleg azért, mert mélynyomót nem is lehetett kapni😊. Na mindegy, ezen átléptem és már akkor is a sztereó volt nálam a HIFI. Aztán a médiás időkben mikor eladó lettem hifi vonalon és a munkaköri kötelességem volt ezeket demózni, kissé húzódzkodva, de elkezdtem hallgatni őket. Persze egy jó sztereó rendszerhez képest a fasorban se voltak, de évről évre egyre jobb lett a hangminőségük, főleg a digitális kódolás bevezetésével. A vásárlók imádták őket és egész komoly rendszereket vásároltak nálunk, úgyhogy egy idő után már sztereóban sem volt rossz a hangjuk. Mondjuk egy Marantz azért tudta mit csinált…. Szóval eljött az idő, hogy nekem is legyen egy ilyen rendszer, már csak a sznobizmusom miatt is.
Mivel addigra már hallásra elég képzett voltam, viszonylag gyorsan sikerült összedobni egy alap rendszert. Philips DVS 763 SA->Yamaha r.erősítő->Dali AXS 3000 monitorsugárzók + 2 db AXS center + AR mélynyomó, azaz 6.1-es rendszer lett a vége. Alapvetően egy nyugodt, de dinamikus hangú rendszer lett belőle, talán túlságosan is nyugodt. Természetesen a Yamaha Natural Sound volt az oka, simán el tudtam aludni rajta😊. Szóval kellett egy kis vér, egy kis csípés bele. Sokat nem szórakoztam, a cégnél végig hallgattam a kínálatot és a legnagyobb meglepetésemre egy Sony lett a befutó. Nem sokra tartottam a SONY-t eddig, hang alapján elég gyengének tartottam, főleg a nálunk árult alap típusokat. Mivel anyagilag akkor nem voltam eleresztve, ezért a használt piacon kerestem valamilyen Sony rádióerősítőt. Nagy elvárásaim nem voltak, annyi volt a kívánalom, hogy a koncert DVD-k jól szóljanak. Ha jól emlékszem a Jófogáson találtam egy Sony STR-DH 520-ast jó áron, mégpedig azért, mert nem típus azonos távirányító volt hozzá. Az eladó nagyon kedves volt és sikerült kipróbálni egy jazz cd-vel a szerkentyűt. Nagy meglepetésemre nagyon jól szólt, minden a helyén volt, a hangszín, a hangszerek saját hangja, a dinamika és még a térhatás is kiváló volt, nyilván házimozis mércével nézve. Megtetszett, alku nélkül megvettem. Otthon bekötöttem és kb. 12 évig ki sem kötöttem. Azt hiszem tudjátok, hogy miért. Egyszerűen a szinergia miatt, gyönyörűen összedolgozott a Dalikkal. A saját szintjén élmény volt hallgatni. Természetesen ez egy alap rendszer volt, egy napon sem lehetett a komoly rendszerekkel emelgetni, már csak azért sem, mert általában jobb volt náluk. Na nem a szokásos hifis paraméterekben, ott lemosták ezek a rendszerek, hanem az érzelmek , a finom részletek kidolgozásában és általában az összképben. Ezek a tulajdonságok, minő véletlen, a házimozinál is fontos dolgok. Persze az átlag vásárlónak erről fogalma sincsen…….
Abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy sok év kis alapterületű lakásokban való nyomorgás után végre egy komoly méretű nappalink lett, amit a Feleségem örömére😊 a házimozi rendszerrel szereltem fel+vetítő. Apukám segítségével, persze orvul, amíg a Drágám elment vásárolni, gyorsan befúrtuk a fali állványokat a falba és mire megjött, már csak a kész helyzetet konstatálta. Maradjunk annyiban, hogy nem volt őszinte a mosolya, amikor meglátta, de elfogadta a helyzetet, mert elég kultúráltan nézett ki minden. A vetítő azért kiverte a biztosítékot, de amikor megmutattuk az 55 collos Pana plazma Miki Egér képét, azt is elfogadta. Az évek folyamán a DVD lejátszó elment, lett helyette Blue-ray lejátszó (persze Sony) és média boksz, így már egy egész komfortos rendszer lett.
Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor miért jött ez az aranyos kis bájtömeg? Nos, már régóta szerettem volna egy igazán komoly Sony rádióerősítőt, csak valahogy sajnáltam rá a pénzt. Valójában szinte alig néztünk filmet a nappaliban, inkább egy kisebb szobában élveztük a filmeket, így marhaságnak tűnt a dolog. Azonban a kis szobában csak a TV hangját néztük és a minősége csapnivaló volt. Egyszerűen elegem lett a rossz hangból, így azt találtam ki, hogy a kis szobába berakom a házimozit és csüssz. Persze, ha már bemegy, akkor legyen sokkal jobb a minősége, ezért lett első körben a r.erősítő lecserélve, de időközben a Dalikat is meghirdettem és egy szimpatikus sorstársam meg is vette. Olyan gyorsan vitték el a cuccokat, hogy egyszerre csak itt álltam a házimozi romjai között. Az AR mélynyomó maradt, mert egy kulturált hangú valami, házimozira tökéletes, de nincs receiver és nincsenek hangsugárzóim sem. Első körben új Sonyban gondolkodtam, az STR-DN 1080 számomra etalon volt, valahol hallottam és nagyon jól szólt. De drága volt, a Dolby Atmos nem érdekelt, én egy igazi izomautót szerettem volna. És itt lépett be a Sony-nál a régi ES széria. Kicsit utánanézve a neten, nagyon dicsérték a dinamikus és finom hangja miatt és ami a legfontosabb az, hogy zenén is kiválóan szóltak. Állítólag úgy tervezték őket, hogy először zenén tesztelték az áramköröket és utána mentek rá a házimozira. Szóval elkezdtem kajtatni őket az ebay-en és rövid idő alatt kiderült, hogy annak dacára, hogy régi készülékekről van szó egészen jól tartják az árukat. Ezt úgy értsétek, hogy az általam kiválasztott STR-DA 5400ES ára még most is üti a 240-250e Ft-ot úgy, hogy most erős a nemzeti valutánk. Mondjuk ez egy valódi szörnyeteg a maga 7X120 W teljesítményével és kb.17 kg-os súlyával. Szóval megint a realitáshoz kellett igazítani az igényeimet, így esett a választásom ebből a szériából a kis testvérre az STR-DA 2400 ES-re. Ez csak 12 kg😊 viszont a megépítése példás. Sokat keresgéltem, amíg találtam egy megfelelő példányt, de sikerült, ráadásul az eladó árajánlatot is elfogadott, így megadtam egy szemérmetlenül alacsony árat. 3 nap múlva legnagyobb meglepetésemre elfogadta. Szóval összesen 150 angol fontba állt meg a gépezet. Kb. 2 hét alatt meg is érkezett Angliából, meglepetésemre nem egy leharcolt öreg vacak volt, hanem egy megkímélt finom holmi, egyedül a bemérő mikrofon hiányzott, de erről korrektül tájékoztattak. Mondjuk mikor megjött még az amúgy jó erőben lévő futár is nyögött a súlya alatt, mivel olyan biztonságosan volt több rétegben csomagolva, hogy ütötte a 20 kg-ot. Levakartam róla a csomagolást, majd gyorsan kihajítottam a sztereó rendszerből a csöves végfokot (mivel a házimozi hangfal szett még nem érkezett meg), persze a hajítás alatt nyögve a polcra helyezést kell érteni (25 kg, vigyázat törékeny!)😊 Bekapcs és néhány perc múlva már fülig ért a szám. Bakker ez jól szól! Főleg fejhallgatón hallgattam, mivel a K501 analitikus hangja mindent hibát megmutat, de ebben az esetben egy szavam se lehetett, mivel kifejezetten szépen, kiegyenlítetten szólt, a hangszerhang rendben és bizony a súlya is megvolt.
Közben annyira szórakoztatóan szólt, hogy hirtelen elfelejtkeztem az időről és egyik albumot a másik után hallgattam. Visszavitt a kamaszkoromba, amikor a Vidi tornyot hallgatva a fülessel csak úgy repült az idő. Igazából semmi rosszat nem tudok mondani a hangjáról, óriási erő van benne, érezni, hogy mehet a hangerő, ugyanakkor a térbeliség fantasztikus, a finomságok nagy része átjön, nem erőlködik, egyszerűen jól szól. És persze emelheted a hangerőt a világba, meg sem rezdül. Természetesen ez nem egy triódás erősítő, a közepét leegyszerűsíti a zenének, de ezt nem bántóan teszi, hanem finoman, viszont így nincs meg az a kihegyezettség, ami a sztereó rendszeremben benne van, ahol a komponenseknél nagyon kell vigyázni, hogy a szinergia nehogy felboruljon. Gyönyörűen integrálódott a rendszerbe, a ProAc-kat istenes meghajtja, ebből a szempontból természetesen jobb mint a 300B, de nem is olyan finom, nincs meg az a varázsa mint a triódának. De ezt nem is szabad elvárni, nincsenek egy ligában, ráadásul ezekért az apróságokért súlyos összeget kell fizetni vagy rengeteg utána járással összeszedni az információt.
Itt egyszerűbb a helyzet, zenét és filmet egyszerre szeretnék hallgatni? Megveszem, bekötöm és kész.
Szóval ha házimozi akkor Sony? Hallgasd meg először és ha tetszik vedd meg. Nekem bejött.
