2023. december 31., vasárnap

A TANK. Dual 1229.

 


  A Dual 1214-sel szerzett kedvező tapasztalataim alapján logikus volt, hogy a sorozat csúcsmodelljét is be kell szereznem, mivel ezzel a lemezjátszóval nagyívű terveim vannak. Sajnos nem volt egyszerű eset, mivel egyrészt nyugaton kezdtek rájönni arra, hogy a Garrard 310, 410 futóművek árai az óriási hype miatt lassan csillagászati magasságba emelkedtek. Egy-egy jobb állapotú, de azért felújításra szoruló darab ára 350-400.000 Ft körül alakult. Természetesen az ipar is rátelepedett, így egy megfelelően átalakított, új plinth-el (alaplap+ doboz) ellátott darab ára simán üti az 1.000.000 Ft-ot, bár valójában bármennyit el lehet rá költeni. Jellemző, hogy egy új Garrard ( régi NOS ( New Old Stock, régi, de új alkatrészekből építve) 25.000 GB!! Működik a kapitalista piac logika. Ennek a szele a 1229-et is elérte, mivel a Garrard lehetséges elérhető árú utódjának tartják sokan, ezért 4 hónap alatt az ára az eBay-en kb. 40 %-ot emelkedett!

 Gyorsan kellett lépnem, mert különben már nagyon drágán kapnám meg. Jelenleg egy bizonytalan állapotú kb. 150 EU egy jobb darab 200-300 Eu körül van. Az olcsóbb ár jellemzően a német belpiacra jellemző, ez kiesik, mivel nem szállítanak külföldre, mert rettegnek a keleti nepperekről:-)

Nézd meg a You Tube-on a Becsületesnepper filmjeit, tanulságos ebből a szempontból(is).

Tehát marad a nemzetközi piac, ahol az amerikai gyűjtők kezdik felhajtani az árakat. Sokuk egy kelet európaihoz képest szinte végtelen büdzséből gazdálkodhat, ezért aztán ha begerjednek minden árat kifizetnek. Most néztem egy amerikai eladó 303.000 Ft-ot kér a 1229Q-ért! Igaz ez már egy ritkább modell, ez az über 1229. Ennyit a gyors piac elemzésről, igazából simán meg tudnék élni belőle....

Nade én egy csóringer gyerek vagyok, úgy is kell vásárolnom. Viszonylag szerencsém volt, mert kari környékén elcsíptem egy jó állapotúnak mondott 1229-et Litvániában. Gyorsan lecsaptam rá és egészen brutális gyorsasággal megérkezett. Ez valóban így volt, mert a litván posta az MPL-el karöltve 4 nap alatt ide szállította!! Le voltam döbbenve, hiszen Litvánia nem a szomszédban van. Gyakran Németországból a DHL nem hozza ilyen gyorsan a csomagomat pedig pöpec cég. Volt nagy öröm amikor megkaptam a kicsi ,kb.15 kg-os csomagomat:-)


 

Aztán az öröm egy kicsit fakult, mivel a doboz kaphatott egy ütést, mert a külső keret széthullott és a plexi is megrepedt. Igazából nagy baj nem történt, mert ezek úgyis a méret levétele után kidobásra kerülnek. Az eladó egy nagyon kedves úr volt, a megérkezés után vettem észre, hogy viberen a készülék működéséről küldött videót. Ez nagyon szép gesztus volt, természetesen röppent az 5 csillag.

Szóval kibányáztam a szétesett fa tokból és szemrevételeztem. Hát egy vicc volt így látni a fényképeken komoly gépként ábrázolt masinát a műanyag vödörben:-) De tényleg, a német tervezők nem vitték túlzásba a felépítést, belepattintották ebbe a valamibe, majd ráakasztották a szép külső keretet. Ráadásul ezek a műanyag bizbaszok amik tartják a keretet elég nehezen mozdíthatók, hiszen a németekről beszélünk és ettől függetlenül méretpontos volt. Szerencsére nekem csak ki kellett ráznom a széthullott keretből és készen volt a Linn Sondek (híres angol High End lemezjátszó) verő:-) Érdemes megnézni, olyan mint egy fázós csirke ebben a ruhában....


 

Hamarosan felmelegítettem, mert elindítottam a szokásos bejáratós lemezemmel Hofival(imádom a humorát). Aztán pár perc lejátszás után vidáman el kezdett nyekeregni a csoda lemezjátszó. Itt azért egy kicsit elgurult a gyógyszer, mert a videón csendben tette a dolgát. Sóhajtottam egyet mondván a szokásos szerencsémmel vásároltam és elkezdtem feltúrni a netet információkért. Sok minden kiderült például, hogy ezek a lemezjátszók kényesek az alkatrészek kenésére ezért nem kevesebb mint ötféle olajjal kell kenni a megfelelő helyeken. Komolyan olyan, mint egy régi Merci. Meghallgatva szerkezetet gyorsan rájöttem, hogy a dörzskerék nyekereg. Mivel nálam óriási a választék különféle viszkozitású kenő olajokból, ezért gyorsan meg is a találtam a megfelelőt. Az óriási választék egy fajta varrógépolaj volt:-) Pardon, először szilikonzsírral próbálkoztam ez nem jött be, mivel pár fordulat után újra vidáman nyekerget fityiszt mutatva nekem. Aztán felülről beolajoztam akkor már kb. 10 percig jó volt. Tudtam, hogy a dörzskereket amúgy is ki kell cserélni, mert a véleményem szerint egy 50 éves gumi már eléggé megvan keményedve, ami azért már hallatszik is. Sajnos akár akartam akár nem, szét kellett szednem az idler szerkezetét, hogy meg tudjam normálisan olajozni. Ez sikerült is, egy műanyag gyűrű roncsolása árán, de szerencsére ez menthető volt. Amikor megláttam az idler siklócsapágyát akkor már tudtam, hogy ebben egy szemernyi olaj sem volt. Most adtam bőséggel és a legnagyobb meglepetésemre a járgány csendesen működik.

Térjünk rá a hangjára, amiről túl sokat nem kell mondani mivel hallgatni kell csak. Az igazán jó hang alapja véleményem szerint a mélytartomány minősége, tisztasága. A 1214-nél már áradoztam róla, bár az olcsóbb konstrukció ott behatárolta a minőséget. Ezzel szemben itt ki lett ez a faktor maxolva. De miért is? Először is az idler nagyobb és a motor egy bivalyerős 20 W/230 V-os típus!

A tányér 3kg-os, természetesen hozzá méretezett csapággyal. Ehhez képest a Regá-m csapágya egy pilicka vasdarab a tányér meg egy vicc. Természetesen tudom, hogy ezek ott egy tervezési elv részei, hiszen a kis tömegek a káros rezgések gyorsan közvetítik a lábazat felé ahol egyrészt továbbítódnak az állvány felé illetve magában a lábazatban csillapodnak. De amikor megláttam a Dual vaskos alkatrészeit valahogy jobb érzésem lett. És pontosan ezért lett a neve TANK. Úgy is van megépítve mint egy Tigris tank. 


 

Térjünk vissza a hangra, a mélytartományban egy világ tárult fel előttem, olyan hangokat hallottam amit lemezjátszónál még soha. Egészen döbbenetes volt, hogy játszi könnyedséggel vonult le a szubtartományba ahol csak a hangkar hangszedő rezonancia állította meg (9-11 Hz). Ahogy említettem, a 1214-nél végre súlya lett hangnak, ez itt még határozottabb lett. A hangszer nem csak húrokból áll hanem testből is. És Úristen azok a hegedűk, brácsák a komolyzenei felvételeken! Ráadásul a zene atom stabil és a fekete csendből emelkedik ki. Igen, talán a legfontosabb szó a stabilitás ennél a lemezjátszónál. Stabil a mély , a hangtér, a kitartott hangok és általában minden. Nyilván az egyszerű kar miatt a magas tartomány nem olyan, mint egy csúcs lemezjátszónál, de itt ez nem is várható el. Viszont pl. a csöves phono-m melegedési folyamatát csodásan hallom, ami azért mond valamit a felbontásról. Beraktam a karba a Goldring 1042-met ami elkezdett énekelni. Az is furcsa volt, hogy azonnal jött a hang, nem akartam csesztetni tuningolni stb. a lemezjátszót. Egyszerűen leültem és egy komplett délelőttöt zene hallgatással töltöttem csak dobáltam fel a lemezeket. A térhatás is meglepően jó bár a Rega-val nem versenyez, de igazából ez már nem is érdekel mivel nem térhatást hallgatok hanem ZENÉT. Amúgy is kezdem elengedni ezeket a hifis dolgokat és számomra egy felvétel hangulata sokkal fontosabb. Arról nem beszélve, hogy 78 -as fordulatú lemezek, ezek számomra amolyan szuper maxik és a hangjuk, hangulatuk egészen kiváló is tud lenni. Nyilván ez még nem a teteje a dolognak, de biztató kezdett. A TANK megérkezett......


2023. december 27., szerda

Az időgép. Dual 1214.

 

  Mostanában rákattantam a lemezjátszókra, általam érthetetlen okból, mivel alapvetően a digitális és az analóg jelforrásommal is meg vagyok elégedve. Talán a Sanyo és Dynaco tuner hangminősége győzött meg arról, hogy érdemes velük foglalkozni. Ráadásul a Regám is nagyon jól szól, tehát látszólag semmi okom nem volt arra, hogy új változót vigyek a rendszerbe. Eleinte úgy gondoltam, hogy beszerzem az összes szükséges Valhalla kábelt és néhány évre letudtam a fejlesztést. Elég naiv voltam....


 

Ott kezdődött a mizéria, hogy egyre inkább elkezdtek érdekelni a Garrrard cég régi idler (dörzs) hajtású lemezjátszói, ezek igazi monstrumok és a tuningolásuk is egy vagyonba kerülhet, cserébe a netes források szerint über brutál hangjuk volt. Mivel egy ilyen összeállítás még szerényen számolva is üti a 1,5 MFt-ot, ezért a józan eszemre hallgatva lemondtam(egyenlőre) róluk. Tehát keresnem kellett egy másik kisebb über brutál lemezjátszót. A híres Lenco L75-öt elvettetem, mert bár jó hírű volt, de relatíve sok embernek volt és én inkább szeretek viszonylag új utakon elindulni.

Aztán az egyik este EAR blogján találtam valami érdekeset. Volt neki egy Soulines+Jelco 750 hangkaros összeállítású lemezjátszója, ami bőven High End volt minden forrás szerint. Mivel a 72 Audio tulajával és fejlesztőjével jó barátok voltak, gyakran találkoztak zenét hallgatni, beszélgetni stb. Az egyik ilyen napon észrevette, hogy az eddigi rommá tuningol Lenco L75 lemezjátszó helyett egy Dual 1229 idler meghajtású lemezjátszó futómű zenélt(az eredeti kart eltávolították és a saját 72 Audio 12” hangkarja volt beállítva). Nagyon ütős hangja volt és elkezdték csereberélni a karokat és a futóműveket. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy a Dual+12” kar minden paraméterben felülmúlta a Soulines kombót. A Dual futómű kb. a tizedébe került a Soulinesnek és mégis óriási dinamikát, ritmikát, stabil alapot és friss hangot produkált. Természetesen elindult a vezérhangya, hogy nekem is kell ilyen. Azonnal rászakadtam a hazai beszerzési forrásokra a Vaterára, Jófogásra az Avx-re. A Jófogáson találtam is egy jó állapotban lévő 1229-est, de addig tököltem rajta, amíg elvitték előlem. Mivel keretösszegből gazdálkodom, ezért két lehetőségem volt: várok egy másikra vagy egy olcsóbbat kipróbálva igazolom, hogy a hír igaz-e. Az utóbbit választottam és lecsaptam egy Dual 1214-re a 1229 kisöccsére kb. 1972-ből.Nagyon jó áron kaptam meg, kerek 12.000 Ft-ért vettem egy szimpatikus fiatalembertől. Ha már ílyen jó áron vettem, gyorsan újítottam a Goldring 1042 hangszedőm elődjét a G800-ast szintén 12.000 Ft-ért. Szuper mondtam magamban van egy jó kis beugró rendszerem. Beraktam a hangszedőt, beállítottam és egyenlőre hang nélkül elindítottam a kis lemezjátszót. Azért kicsi, mert a Regám hozzá képest óriási volt. Mivel a Dual lemeztányérja kisebb volt az átlagnál ,ezért egész picire össze lehetett zsugorítani. Ráadásul full automatikus volt és kb. 50 év távlatából az automatika tökéletesen tette a dolgát! Rárakta a kart a lemezre, a végén automatikusan a helyére rakta és illedelmesen kikapcsolt a végén. Hiába, a németek már régen is kímélték a környezetet :-) Ja ás lemezváltós is volt. Mondjuk ezt nem használtam.

Szóval miután jól működött bekötöttem a RIAA korrektorra, elindítottam és vártam a nagy hangot.

Amikor meghallottam a hangját egy kicsit elpityeregtem magam. Mi a franc! Búg mint állat! Rezignáltam legyintettem egyet és egy sóhajjal elkezdtem a szokásos maci üldözést. Kerestem én a földelésnél a kábelezésnél, mindenhol. Csak nem akar megszűnni a nyomorult. Ezt úgy utálom az RJM és az EAR replikánál már annyit szívtam, hogy egy rájuk se tudok nézni, mert hirtelen indulatomban felgyújtanám őket. Így ott porosodnak a polcomon néhány hónapja arra várva, hogy lelkierőt vegyek magamon és újra neki lássak. Na szóval semmit nem találtam. Ez nem lehet! És szokás szerint a netet bújva kerestem a megoldást. Néhány órai kutatás után rávezettek a hibára. A 1214-es 2 pólusú motorral szerelték, amelyet kerámia hangszedőhöz terveztek. Hát ezért volt relatíve olcsó! Bár az eladó nem tudhatta, laikus volt, ezt nekem kellett volna tudnom. Tudni kell, hogy a 2 pólusú motorok mivel aszimmetrikus elrendezésűek voltak, ezét irgalmatlan szórt mágnese teret hoztak létre, amely a mágnesen picup tekercseiben feszültséget indukált és persze ezt én is hallottam. A következő model a 1216-os már másik 4 pólusú motorral vot szerelve, így nem búgott hifire tökéletes volt. Gyorsan rendeltem egy ilyen motort az eBay-ről csekély 25.000 Ft-ért( jó vétel haha) mai gyorsan megjött a németektől és beszereltem. Igaz a beszerelés folyamán elveszett valahol a 78-as fordulat, de már nem érdekelt. Hallgatni akartam!

És hát amikor megszólalt én is hallgattam.....

Ennek az olcsó tucat árú lemezjátszónak a G800-sal olyan, de olyan mélyei voltak, hogy lepetéztem.

A mély tartományban egész világokat hallottam meg és hát a digitális cuccok mélyei hm, maradjunk annyiban, hogy van még mit fejlődniük. Dinamika, gyorsaság, slam (talán húzásnak lehetne nevezni) és testesség, testesség! Végre a dob nem csak membránból áll, hanem testből, egy bőgőnél érezni a test rezonanciáját, a beszédnek és általában véve mindennek súlya van. Így már értem az Audio Note tulajdonosának Peter Quortrup megjegyzését a hangszernyomásról, itt aztán volt dögivel. A középsáv pedig olyan jelenlétérzetet adott, amit utoljára a Spendor SP 100-nál (3-5 MFt csak) hallottam csilió forintos Marantz technikával megtámogatva.

Miért lett a bejegyzés címe az időgép? Azért, mert ifjúkorom hangzását mutatja, amikor csak egyszerűen zenét hallgattunk, másoltunk. Amikor felrakom ifjúkorom diszkó zenéit ott vagyok a Momentben és együtt őrjöngök a barátaimmal, ha Frank Sinatra-t hallgatok átjön a korszak hangulata. Mindezt egy kis híján 50 éves szerkezet tudja!


Mielőtt úgy gondolnátok, hogy most rátaláltam a Szent Grálra és ez a kis vacak mindent lemos, tegyük helyére a dolgokat. A Rega P3/24 jobb és sokkal. De ettől függetlenül kellemes meglepetés ért, mert a német hifit nem sokra becsültem idáig.

És ha már idler hajtás akkor megrendeltem már az utódját a TANKOT. Hamarosan érkezik......

A TANK épül csak lassan, nagyon lassan......

 A TANK project nem akadt el, csak sajnos a hangkar brummos mint állat. Csekély szabadidőmben ezzel küzdök. Sajnos kiderült, hogy a kanadai ...