2023. március 15., szerda

A lánc vége. ProAc Response 2.5 replika

 



  Mint a múltkori beharangozóban írtam az egyébként szeretett Epicure Microtower hangsugárzóimat le szerettem volna cserélni egy „komolyabbra”. Ebbe a komolyabba szó szerint belebotlottam, mivel a Shigaclone kapcsán egy audiodiyers-es sorstársamhoz többször lementem egyeztetni, meghallgatni, tesztelni. Itt egy számomra gyönyörű hangú rendszert volt módomban meghallgatni. A rendszer a következő komponensekből állt: Shigaclone CD futómű → Wolfson DAC (digitál-analóg átalakító) → 300B csöves monoblokkok (hangra és szó szerint is súlyosak) → ProAc Response 2.5 replika.

  A rendszer hangja azonnal megfogott. Nem szeretnék szuperlatívuszokban ömlengeni, nem vagyok hifi újságíró, de minden benne volt amire vágytam. Behúzott a zenébe, elképesztő dinamika, gyors, de súlyos mélyek, minden műfajon kiváló hang, az érzelmek átjöttek. Beleborzongtam abba a pince mély, kottázható basszus szólamokba, egyszóval hihetetlen élmény volt. Természetesen azért voltak hibái a cuccnak, de bőven belefért az elvárásaimba.

  Az egyik ilyen hiba volt, hogy a ritmika hiányos volt, nem volt annyira húzása a rendszernek. Erről sokat beszélgettünk a tulajjal és arra gondoltunk, hogy talán hiányzik egy előerősítő. Félreértés ne essék, jók voltak a jelszintek stb. Így amikor megépült a Kondo, gyorsan el is hurcoltam a deszkamodellt. Bekapcsoltuk, bemelegedett és mikor meghallottuk az első hangokat mindketten vigyorogni kezdtük. Ez az! Megfogtuk! Maradjunk annyiban, hogy így lett kerek az egész. A lánc toleranciájára jellemző, hogy amikor a tulaj épített egy Nelson Pass B1 előfokot, (ha jól emlékszem) akkor a FET-es (térvezérlésű tranzisztor) előerősítő gyönyörűen belesimult a láncba, a szinergia tökéletes volt(ez is bizonyítja Nelson Pass klasszisát).

  Szóval nekem ez a lánc kellett! Ugyebár az eleje már megvolt, az előfok is, már „csak” a végfok és a hangsugárzó hiányzott.

  Ebből úgy gondoltam, hogy a hangsugárzó lesz a könnyebb menet, így hát feltúrtam a netet tervekért, leírásért stb. Szerencsére kiderült, hogy az egyik legtöbbet utánépített hangsugárzót szerettem volna megépíteni. A hangszórók most is beszerezhetők, a váltó alkatrészei is kaphatók, nincsen semmi egzotikus benne, gondoltam. Úgyhogy irány a lapszabászat, ahol a tervek alapján pontosan levágták a lapokat és hamarosan már elkezdődhetett a doboz összerakása, természetesen Apukám segítségével(Ő az eltelt évek alatt néhány lakásfelújítás után képzett ezermester lett:-)).



 

  A legnagyobb feladat a hangszórók nyílásainak a kiszabása volt, ezt egy élmaróval abszolváltuk. Nem lett tökéletes, de vállalható lett a végeredmény. Közben Finnországból megérkeztek a hangszórók is. Ha esetleg hangsugárzó építésre adod a fejed, érdemes innen (link) megrendelni a hangszórókat, tudomásom szerint Európában itt a legolcsóbbak, úgy általában az összes kapható hangszóró. A váltót külső házban képzeltem el, hogy tudjak bármikor változtatni rajta. Hát ez kellett is, mert sok változtatást ért meg. 


 

  Szóval összeraktuk, bekötöttem, beindítottam és elsírtam magam. A fene vigye el, miért van az, hogy nálam elsőre minden sz..ul szól?! Egyébként mocskos jól szólt, hozta a barátom hangfalának a minőségének kb. a 70%-át. Az eredeti váltó lett megépítve hozzá, ráadásul elég nívós alkatrészekkel ( Jantzen Standard Z-cap kondiból és MOX ellenállásokból állt).Egyszerűen kilógott a láncból, ráadásul már megint megjelent az a nyomorult glare (hamis ragyogás) a középsávon. Ezzel mondjuk állandóan küzdők, mivel a lánc a tűhegyen egyensúlyoz az agresszív és a szelíd hangzás között. Elég egy alkatrészt megváltoztatnom a jelútba és a gondosan beállított egyensúly rögtön borul. Itt meg gondoljátok el, egy egész keresztváltó volt beiktatva. Elborult aggyal kezdtem el cserélgetni az alkatrészeket és átépíteni a váltót. Hihi ,főleg az én szakértelmemmel.....

  Az interneten láttam és írtak is róla, hogy van 2 kHz-en egy kiemelése, nosza beépítettem egy Notch filtert (keskeny sávú szűrő). Hát persze, hogy nem volt jó. Egyáltalán nem úgy szólt, mint a barátom hangfala. Ekkor jött az isteni szikra, hogy megkérdezzem a barátomat arról, hogy végül is milyen váltó van az övében. Nagyon rendes volt és megnézte. Kiderült, hogy valami teljesen más.Ja így könnyű! Ismét feltúrtam a netet és megtaláltam Troels Gravesen elemzését a hangsugárzóról. Hát megemelem a kalapom előtte, mert 43(!) oldalon keresztül elemezte a váltót és a karakterét. Tervezett hozzá egy új keresztváltót, ebből a végső 6.0-ás verzót építettem meg (előtte persze megrendeltem az új váltó új alkatrészeit, olcsó hobby ez....). Anikor megérkezett minden, gyorsan összeraktam és jött a megkönnyebbült sóhaj és a persze a sírás is. Végre a barátom hangfalának hangját hallottam,de még mindig ott volt az az átkozott glare! Ezt nem hiszem el! Hát már sohasem fogok megszabadulni tőle? Az átkozott bestia csak többszöri nekifutásra adta meg magát. Első körben Kiwame ellenállatokkal támadtam, de a nyomorult egy laza oldalvágással a padlóra küldte. Gyönyörű tér, óriási dinamika és óriási glare a franc esne bele. Utána jöttek a russzki K75-10 teflon kondik( az olcsó ár ne tévesszen meg senkit, lazán egy súlycsoportban van a nagyágyúkkal pl.Jensen, M-Cap, AudyCap stb.) ezzel már sokat javult a glare, de még nem adta meg magát. Órákon keresztül nézegettem a netet, de teljesen tanácstalan voltam. Végső kínomban újra felhívtam a barátomat és megkértem, hogy fényképezze le a keresztváltót. Nem volt egyszerű művelet, mivel Nála be volt építve a váltó a hangsugárzó aljába. Megkaptam a képeket és általam teljesen ismeretlen ellenállásokat láttam. Nézzük csak meg a Hifi Collective-n! Nos kiderült, hogy főként Mills ellenállások voltak benne, illetve egy fórumtárs által készített egyedi darabok. Vettem egy nagy levegőt és megrendeltem őket. „Természetesen” ezek is a piac drágább darabjai voltak. Mondjuk már egyáltalán nem érdekelt.... 1 hét múlva megérkeztek és végre a glare kipusztult. Egy kicsit még fényes volt a hangja, ezt Troels nyomán a magassugárzó előtti ellenállás cseréjével korrigáltam.

Végre célba értem! Ennyit a hangsugárzó építés örömeiről:-).Nem bizgerál a változtatás gondolata. Minden tiszteletem a konstruktőröké, nem lehet egyszerű a 0-ról megtervezni egy rendszert. 



 


A 300B triódás erősítő egy külön mise lesz, mivel itt is akadtak melléfutások bőven és a megoldás is érdekes lesz......

2023. március 5., vasárnap

A Kondo előfok, a szinergia mérföldkő (Kondo KSL-M77 replika) II.rész.

 

Az első részt ott hagytam abba, hogy megrendeltem a kínai panelt. Alapvetően heccnek indult, mivel ez volt az első komolyabb forrasztásos hadműveletem.(Apukámtól kaptam egy forrasztópákát állomással együtt a szülinapomra, azzal a felkiáltásra, hogy jó ha van.) 


 


Szóval életemben először rendeltem az ebay-ről egy komplett panelszettet alkatrészekkel. Ezek természetesen kínai másolatok voltak, bár találtam közöttük Dale feliratú ellenállásokat is (A Dale ellenállásoknak nagy rajongótábora van, kiváló minőségűek és nagyon jó hangúak.)




  Sajnos a csatolókondik hiányoztak, ezért mivel pénzem nem volt túl sok, de lelkesedésem annál több, gyorsan rendeltem a jó hírű orosz K75-10 kondikból a megfelelő darabszámot. Amikor összeforrasztottam mindent, elégedetten hátradőltem és szusszantam egyet. Mekkora csávó vagyok! Van egy High End előfokom!

  Mondjuk azért nem kellett volna annyira veregetni a vállam, mivel a munka oroszlánrészét Apukám csinálta. Mármint a táp illetve az előfok élesztését. Mivel ekkor már Veszprémben élt, ezért Skype-on tartottuk a kapcsolatot (milliomos voltam na:-)) Ekkor avatott be a csöves erősítők élesztésének a művészetébe. Az én esetben ez valóban művészet volt, mivel a hamar munka megbosszulta magát és sikerült néhány hideg forrasztást is elkövetnem.(hideg forrasztás az, amikor úgy látszik, hogy az alkatrész be van forrasztva a NYÁK-ba, de még nincs kontaktus a nyáklemez réz vezetője és az alkatrész között) Szegény Apukám csak vakargatta a fejét és néhány éjszaka árán a saját hülyeségemet kijavítva elkészült a deszkamodell. Azért deszkamodell, mert valóban egy fadeszkára lett felszerelve, mert így könnyedén lehetett változtatni az elrendezésen, kábelezésen stb. Máig ezt a módszert alkalmazom, ráadásul kiderült, hogy az esetek jó részében a fa jótékony hatást gyakorol a hangra.(persze nem mindegy milyen, esetleg lehet akár több rétegű stb. Ez majd később kutatásaim tárgya lesz.)

Hazavittem és bekötöttem …....volna, ha lett volna csövem hozzá. Sajnos a logisztika ördöge közbeszólt, mivel Németországból rendeltem JJ 6072-es csöveket, de még nem érkeztek meg. Tudni kell, hogy az eredeti Kondoban NOS (New Old Stock azaz új, de régi originált cső) 6072-es csöveket használtak, ezek ára akkor és most is sztratoszférikus magasságba emelkedett. Pl. 1 pár Raytheon 6072 (amerikai) cső most az ebay-en párban 125.000 Ft-ba kerül. Ráadásul ez még csak nem is a Szent Grál, a GE (General Electric) 6072 hanem „csak” egy jobbfajta 6072-es. A GE jelenleg beszerezhetetlen, akinek van, az úgy ül rajta mint  uzsorás a pénzén. Na mindegy, megrendeltem a JJ 6072-t és amikor megérkezett, be is raktam az új előfokomba.

És működik!!! Hát persze, hogy működik, mert Apukám élesztette, emlékeztettem magam.

A lánc így állt össze: Shigaclone CD futómű → Kinai Wolfson DAC → Kondo előfok → HTA-30 → Epicure Microtower hangfal. A kábelek a szokásos Van Damme gatyamadzagok, akkor még nem tulajdonítottam nagy jelentőséget nekik, bár a Van Damme kábelek messze jobbak mint az átlag. (Sok neves kábelnél jobbak, nem szeretnék nevet mondani:-))

  Mint mindig, első bekapcsolásra jó-jó a hang, de nem az igazi. Az audiodiyers-en elsírtam a bánatom, ahol türelemre intettek, hogy járassam az egész miskulenciát és jobb lesz minden. Egyébként így is lett, de valami nem stimmelt. Valahogy nem állt össze a kép, az előfok kilógott a láncból. Szemcsés , lassú, rossz értelemben vett csöves hang volt. Önmagában igen jó, de mégse.

 Pedig a komponensek egyáltalán nem voltak rosszak, pl. a kínai Dale ellenállásokról kiderült, hogy eredeti NOS alkatrészek és bizony klasszis cuccok. Ekkor már sejtettem, hogy egy hosszú menetelésnek nézek elébe....... De, hogy ez a menetelés kb.1,5 év lesz, hát ezt nem igazán gondoltam.

  Első körben a csatoló kondikkal kezdtem el foglalkozni. Az orosz cucc nem vált be (csak tanulságképpen, a később épített ProAc 2.5 replikába ragyogóan beváltak, rejtélyes mi?)

Az audiodiyers-en volt néhány segítőkész, érző lélek, aki megértette a lelki válságomat és az egyikük küldött nekem egy pár Audyn Capacitort (híres ám!) és egy Jensen réz-olajpapír (a legenda) csatoló kondenzátort.

  Amikor megérkeztek, a vesztesek érzésével beforrasztottam az Audyn-t és egyet magamban legyintve bekapcsoltam a cuccot és leültem. És azzal a lendülettel fel is pattantam. Hirtelen a hang megérintett, gyors lett az előfok mint az agár, a hangszerhangok a helyükre kerültek. Na ez már igen!-gondoltam. Elkezdtem járatni a rendszert és egyre jobb lett, főleg a klasszikus hifi paraméterekben, mint például a térhatásban, az átvitel kiszélesedésében, a dinamikában. Hosszas hallgatózás után (több hét) azonban éreztem egy (nem is) kicsi glare-t (csillogás, hamis ragyogás) a középsávban. Rájöttem, hogy az eddig hallgatott és nem szeretett hifi láncok is így szóltak a különböző bemutatókon, illetve sok mérnöki szemmel tervezett rendszer is így szokott szólni. Először fantasztikus, izgalmas, magával ragadó a hang, de rövid idő múlva kiderül, hogy valójában fárasztó, mert természetellenes a hangzás és az agynak állandóan korrigálni kell.

  Mint tanulságot elraktároztam magamban, mivel most már tudtam, hogy az önmagukban drága alkatrészek nem hozzák a csodát csak nekik megfelelő partnerekkel. És itt nem az ár számít, hanem az alkatrész szintű szinergia.

  Ezután már bizakodva forrasztottam be a Jensen kondikat, hogy a bekapcsolás után már ki se akarjam venni. Valódi High End alkatrészek ezek, bámulatosan semleges hangképpel. Megtörtént a csoda, ultra sima lett a hangzás, a torzítás jellegű hangok eltűntek a glare-el együtt. Megjelent az igazi nagy rendszerekre jellemző végtelenség érzés minden paraméterben. Egy napon sem lehetett az Audyn Cap-pal emlegetni. Amikor vissza kellett küldeni, nagyon szomorú voltam, de a Hifi Collective-ről, minden DIY-er mennyországából sikerült rendelni, ráadásul egy komolyabb változatot ami ezüst lábakkal rendelkezett. Számomra egy vagyonba került, (ez még egy olcsóbb változat volt), ami ennél is jobb volt az is sokba kerül (103 euro jelenleg) főleg azért, mert időközben a cég megszűnt. Persze van ennél durvább áru cucc is pl. az Audio Note kondik, itt egy komolyabb típus a 0.33uF 600Vdc Audio Note Silver Foil Capacitor 660(!) euro. És ebből minimum négy kell egy egyszerűbb előfokba is.


 

  Miután megérkeztek a Jensen kondik és beforrasztva hozták a próba példány minőségét, sőt feljebb is helyezték az előfokot, már vérszemet kaptam és tudtam, hogy a többi alkatrésszel is érdemes lesz foglalkozni.

  A következő menet az ellenállások cseréje lett. A jelútban egyszerű kínai fémréteg ellenállásokat kaptam. Tudtam, hogy itt is várhatóan jelentős előrelépést tudok tenni, de mit rendeljek? Újra elmerültem a neten és több helyről is kedvező teszteket kaptak a japán TAKMAN cég ellenállásai. Ezek csúcs minőségű ellenállatok voltak, egy napon emlegették a már kifutott Shinkoh (szintén japán) ellenállásokkal. Kiegyenlített hangú ,szép hangszereket megjelenítő alkatrészeknek emlegették őket. Vettem egy nagy levegőt és pár hónapnyi kuporgatás után megrendeltem a Hifi Collective-ről a teljes előfok összes ellenállását (Ami később kiderült egy kis hiba volt). Beforrasztva őket újabb szintet léptem előre és ami meghökkentő volt, hogy a Jensen kondikkal rögtön jól érezték magukat. Ezen a szinten már nem volt mibe belekötni, gondoltam én naivan. Egyébként valóban klasszis lett a hang …...a line fokozatban. A phono valahogy nem úgy muzsikált ahogy kellett volna, kicsit dinamikátlan, mély hang hiányos lett, máig nem tudom miért. Valószínűleg az elbontás lesz a vége, ha beválik az új phono előerősítőm(lemezjátszó előerősítő).

De térjünk vissza a line fokozatra! A tápban lévő Dale ellenállásokat kicseréltem a szintén kiváló Kiwame-re, de itt borult az összhang és valahogy fejbevert lett a hang. Visszatéve a Dale-ket ugyanaz a klasszis hang fogadott, tehát maradtak.

Na a belső kábelezéssel is molyoltam egy darabig. Apukám egy egyszerű árnyékolt kábelt használt, én utána azt hiszem egy Mogami-t kötöttem be, ami jobb volt, de eltolta valahogy a hangképet. Többszöri nekifutás után a holland Duelund kábelek lettek a befutók, ezekkel már egy rendkívül semleges hangú szerkezet lett az előfok. 


 

   Innentől már nem volt megállás és jöttek az újabb alkatrészek és velük a kísérletek. A tápkábel kérdése különösen érdekes volt mivel nem nagyon hittem, hogy bármiféle változás történne. Na itt jött a jó nagy seggberúgás, mivel megint a Hifi Collective-ről (valahogy mindig itt kötöttem ki) sikerült rendelni 0,5 m ISIS tápkábelt. Ez olyan módon dobott a hangon, hogy hitetlenkedve csóváltam a fejem. Ezután már nem is csodálkoztam, hogy az Audio Note fojtótrafó ( a csöveknél az anódtáp rendkívül magas feszültséggel üzemel, ezért elég drága mulatság egy fojtótrafó. A fojtótrafó feladata a hálózatból eredő 50Hz-es brumm távoltartása) feltette a koronát az egészre. Aztán jött a hangerőszabályzó potméter cseréje. Ebben a pozícióban a jóhírű kék Alps potmétert használtam, de egy agymenés folytán berendeltem egy TKD potit. Naná, hogy jobb lett, a fene egye meg, persze 51 euro-ért, miért ne? Gondoltam, hogy a forrásválasztó relék nem nyomnak sokat a latba, de a biztonság kedvéért a kínai vackokat kicseréltem a japán FUJITSU-TAKAMISAWA  relékre. Legnagyobb meglepetésemre a hang definiáltabb lett és a lecsengések is jobbak lettek.(Most már értettem, hogy a Heed miért használja őket). Ezen a szinten már nem az audiofil paraméterek változtak, hanem azok a dolgok amelyek már nem mérhetők, a felvétel érzelmi gazdagsága, a mű mondanivalójának az átvitele, az előadóművész hangszer kezelése, felfogása az adott műről stb.



 

  Azt mondhatnám, hogy itt már hátra is dőlhetek, mivel sikerült egy semleges hangú, minden hifis és High End paraméternek megfelelő előfokot építenem, persze óriási szerencsével.

  Azonban a lánc többi része még restaurálásra szorult, főleg a hangsugárzó, mert bár az Epicure-ok hihetetlenül jók voltak, de azért még nem valódi High End hangsugárzók. A következő cikkem erről fog szólni, hogy hogyan találtam meg (egyenlőre) a nekem szánt hangfalakat.....


A TANK épül csak lassan, nagyon lassan......

 A TANK project nem akadt el, csak sajnos a hangkar brummos mint állat. Csekély szabadidőmben ezzel küzdök. Sajnos kiderült, hogy a kanadai ...