avagy, hogyan faragjunk egy régi lemezjátszóból egy korszerűt. Vagy mást:-)
Az egész agymenés ugyebár Ear cikkéből indult. Itt kiderült, hogy ez a régi cucc partiban van, sőt jobb is lehet a mostani csúcsketyeréknél. Nála átalakították csak futóművé és egy klasszis 12 collos karral felpumpálták a felső régióba. Nálam első körben nem így lesz, mivel szeretném kipróbálni a sasszin a nemrégiben vásárolt Tesla P 1101 karomat. Bizton elmosolyogtok, Tesla és high-end? Mi köze a kettőnek egymáshoz?
Ahhoz, hogy elmagyarázzam egy kicsit vissza kell menni az időben, mindössze a gyermekkoromba. Ahogy a blogom elején említettem Apukámnak a rendszerében a Vidi torony előtt egy Tesla NC-440 lemezjátszó tolta a zenét. Ennek a hangja szinte bevésődött az Empire hangszedővel, így logikus volt, hogy a választásom rá esett. Valószínűleg nosztalgiából, de amikor utána néztem a neten a legnagyobb meglepetésemre rendkívül jó véleményeket olvastam. Mivel szemmel láthatóan az angol SME 3009 koppintásának tűnt, elképzelhetőnek tartottam, hogy hoz valamennyit annak a minőségéből. Nos, a review-k alapján kiderült, hogy bőven versenyben van vele, illetve sokan akár annál jobbnak is tartják. Tudni kell azt, hogy ez az SME kar Angliában évtizedeken keresztül etalonnak számított. Szóval ezen információk alapján elégedetten csaptam le egy kiváló állapotú példányra az ebay-en. Az ára jó volt, majd később kiderült ,hogy egy honfitársam árulta, aki szakember volt, így rengeteg hasznos tanácsot is kaptam tőle, nem mellesleg egy kultúrember is. Ő javasolta, hogy a hangkar kimenő kábelét ha lecserélem, akkor ne normál IC kábelt vegyek, hanem kifejezetten phono kábelt. Javasolt is egy jó márkát, ez a Zavfino 1877Phono volt. Gyorsan meg is rendeltem az alap kábelét (ez is volt vagy 80eFt tokkal vonóval együtt). Amikor megérkezett egy kicsit lecsüccsentem a gyártási minőségét látva, lazán hozta a 200-300e Ft-os kábelek építési minőségét. Hogy a hangja milyen, még nem tudom, mivel a lemezjátszó szétfaragása most kezdődött.
Oké, nézzük mi az ami változni fog. A Dual idler hajtású lemezjátszóinak a következő gyenge pontjaik vannak:
A régi idler általi nyávogás, Audiovault idler beépítése, pipa,
A hangkar nem túl acélos, Tesla hangkar megérkezett, pipa.
A hangkar phono kábelének a minősége jó esetben is csak közepes. 1877Phono kábel beérkezett, pipa.
A csapágyazása a lemezváltó mechanika miatt golyóscsapágyas, ezért zajosabb mint az átlag. Szerencsére a múlt hónapban az Audiovault elkezdte gyártani az új, jobb minőségű csapágyat, hamarosan megrendelem, pipa.
A régi műanyag plinth, sajnos nem túl acélos a rezgés elnyelés terén, plusz az én fakávám a szállítás során szétesett, ezért egy nagy tömegű plinth lesz építve hozzá, pipa.
A karmozgató mechanika sajnos rezgésre hajlamos, ezért el kell távolítani, pipa.
Jó minőségű 50 Hz-es táp hozzá a stabil futásért, az ötlet már megvan, ez még nem pipa, de alakul.
Gyakorlatilag csak a lemezforgató mechanizmus marad meg és egy klasszikus, manuális kezelésű lemezjátszó épül.
A Tesla karnak 3 cm átmérőjű furat kellett, ezért vettem egy kúpos szénacél marót, hogy elkészüljön a furat. Meg voltam győződve, hogy simán elbánik a 2,4 mm vastag német lemezzel. Na ja... Igencsak meglepődtem, amikor szépen elkezdett füstölni és kicsorbult kb. 1,8 cm-nél. A franc esne bele ezekbe a németekbe! Ők aztán tudták az anyagminőséget. Valóban az öröklétre tervezték ezeket a lemezjátszókat. Vérzett a szívem amikor az automatikát ki kellett szerelnem, eszméletlen jó minőségűek voltak az alkatrészek. Szerencsére találtam egy márkatársat akinek szüksége volt rájuk, ezért egy méltányos összegért megváltam tőlük. A furatot el kell vinnem CNC maráshoz, ezért aztán mindent ki kell szerelnem belőle. Annyi jó van a rosszban, hogy így legalább ki tudom cserélni a csapágyazást és elmélkedhetem még egy darabig azon, hogy mit kellene még átalakítani rajta.
Hát drukkoljatok, hogy minden jó legyen......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése