Hú, ez már egy nagyon
régi történet. valahol a 2000-es évek elején kezdődött, amikor elkezdtem a szép
emlékű Hifi Barlangba lejárni, nézelődni. Abban az időben ők foglalkoztak A REL
szub-ok forgalmazásával és persze ott nézegettem a különböző modelleket,
finoman nyálcsorgatva😊 Már ifjúkoromban a Hifi Magazinban
olvasgattam sokat ezekről a finom mélynyomókról, de persze akkoriban abszolút
elérhetetlenek voltak. Amikor a Micromega Stage 4 CD->Dénes Péter 6550
csöves végfok-> Triangle Zephyr II láncomat meguntam, Ők adták el őket,
nagyon jó áron. Lassan összehaverkodtam az ottani srácokkal, akik még szenvedéllyel
és odaadással végezték a munkájukat. Demózás közben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek és a vásárlóik
szerencséjére ezeket meg is osztották velük. Sok boldog hifis távozott tőlük az
értékes portékáikat szorongatva. Én is köztük voltam, mivel vásároltam náluk
egy Quad 11L monitor hangsugárzót. Mint előzőleg olvashattátok ez sajnos nem
váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de ez nem az Ő hibájuk volt, hanem az én
tapasztalatlanságom a rendszer szinergia terén. Ekkor kértem meg Őket, hogy
ugyan már mutassanak egy REL szub hangot. Mivel éppen volt egy kis idejük, betessékelten
egy kisebb demó szobába, ahol nagy meglepetésemre egy extra klasszis
hangsugárzó pár nézett velem farkasszemet. Ezek a Tannoy TD 10-es hangsugárzói
voltak, máig legendás darabok. Ezekre volt rákötve a legkisebb REL szub, a T-Zero.
Nevetséges volt a bili kis dobozával, szinte eltűnt a két monstrum mellett, nem
is várhat az ember valami nagy dolgot, mivel a Tannoy-ok átvitele 38Hz-54kHz
(-6dB) volt.
Oké, hallgassunk meg,
hogy mit csinál ez a kis fityfene! Zene bekapcs, áll leesik…
ŐŐŐ, tényleg ez a kis vakarcs szól? Az egyik srác mosolyogva
kikapcsolta a T-Zero-t és valóban eltűnt a mélyek egy jelentékeny része.
Rendben, de hogyan csinálta? Valamit az angolok nagyon
tudtak már akkor is. Ami a legmeglepőbb, hogy a szub hangja a zene szerves
részét képezte. Adott egy fajta súlyt a
hangszereknek, főleg a vonósoknak(!), ezeknek hirtelen nem csak húrja lett,
hanem teste is. Na ekkor fogadtam meg, hogy lesz nekem szub-om, ha a fene fenét
eszik akkor is.
Hát ez a fene csak tavaly nyáron érkezett meg egy REL Strata
II képében. Előzőleg a ProAc-ok mellett már kipróbáltam a házimozi AR
mélynyomóját, ami valamit csinált is, de hát azért ez a minőség elég harmatos
volt, mivel házimozi szub-ként csak dübörgött. De ekkor már éreztem, hogy itt
ván válámi, pedig a ProAC-nak híresen jó mélyei vannak, nálam egészen le tud
menni akár a szub tartományba is a mokány 20 cm-es mélyközép, ami azért nem
semmi. Eddig azt hittem, hogy nincs is szub-ra szükség, de a későbbi események
megcáfolták ezt a hitemet. Megerősített az elhatározásban az is, hogy kedvelt hifis oldalamon a Cheaptubeaudio-n
is teszteltek ilyen rendszert, egészen olcsó Pioneer mélynyomóval és a tesztelő
legnagyobb meglepetésére bitang jó lett a rendszer, azóta is így használja.
Ugyanakkor előttem lebegett az ellenpélda is, a Martin Logan hibridek
megzabolázhatatlan, integrálhatatlan mélyei. ( a régebbi típusok)
A munkahelyen néhány hifi őrült verődött össze, köztük volt
az ördög ügyvédje is😊Nyáron bent aszalódtunk az irodában (gyönyörű,
új iroda csak éppen a légkondi gyengélkedett), amikor a Kollégák csak úgy
odaszól, figyelj csak találtam egy REL-t jó áron az AVX-en. Mondom én, hogy
most nincsen pénzem, kifutottam. Erre Ő, de lesz pénzed. Mondom nem, nem lesz
pénzem. Így csevegtünk egy darabig, amíg meg nem mutatta a típust és az árat. Nos,
amikor megláttam, valahogy lett pénzem és másnap már rongyoltam le Sopronba egy
végtelenül kedves fórumtárshoz, hogy elhozzam életem első saját REL-jét. Na persze
azért is, nehogy elvigyék az orrom elől. Az áldozat az öreg harcos lett, egy
REL Strata II, De miért öreg harcos?
Az emlékeim szerint az első változat valamikor a 1996 körül jelenhetet meg, a II-es
talán 2000 környékén. Felépítése egyszerű mint a faék, de az ördög a
részletekben rejlik. A teljesítménye 60 W, ami a mai világban egy vicc. Nade
milyen 60 W? Egy pokolian gyors MOSFET-es végfok hajtja egy kifinomult keresztváltóval
kombinálva. A kezelése angolosan sztyupid, a hátoldalon három tekerentyü van,
amivel kontrollálhatod a mélyeket. Lehet RCA-n házimozira kötni, illetve
speakon csatival az erősítőd nagy szintű kimenetére is. Hifi célra egyértelműen
az utóbbi a jó, mivel ebben az esetben az egész rendszer hangkaraktere benne
van a jelben, így nagyon jól és könnyen integrálódik a rendszerbe. Ez az egyik
legfontosabb dolog a használatánál. El kell szutyorogni egy darabig, amíg
beállítod, de megéri, mert az eredmény fantasztikus. Ha jól állítottad be,
akkor olyan szinten integrálódik, hogy nem is veszed észre a jelenlétét csak
akkor ha kikapcsolod. Na ilyenkor nagyon fog hiányozni.

Amikor megszólalt, ahogy említettem, mindennek teste lesz,
még akkor is, amikor valaki énekel. Ami a legérdekesebb, hogy nálam a magasak is
tudtak profitálni belőle, ami egy marhaság lenne, ha nem hallanám. És gyors,
iszonyúan gyors, együtt lélegzik a zenével, könnyen tartja a ritmust és bizony
pince mélyre lemegy, a 20Hz- 120Hz-ig terjedő átvitel nem viccel. Diszkó zenénél
pillanatok alatt klub hangulat lett, de a komolyzene is sokat profitál belőle,
van egy szilárd alapja a zenének.
Szóval így lett végre REL subwoofer-em és vált szerves részévé
a rendszeremnek. Már csak a párját kell megtalálni, mivel az szakirodalom
szerint párban még jobb.
Az öreg harcos nálam nyugalmas helyet talált, biztos vagyok
benne, hogy hosszú évekig jó barátok leszünk…