Hogyan kedveltem meg a netes zenehallgatást? (Douk Audio U4)

 

 

  A netes zenehallgatással hosszú ideje kerülgetjük egymást és eddig nem sikerült dűlőre jutnom ezzel kapcsolatban. Főleg a Tidal érdekelt a nagyfelbontású anyagok miatt, de amikor számítógépről hallgattam förtelmesen vacak voltl. Általában úgy volt még tavaly, hogy nekifutottam a na most jó lesz felkiáltással aztán pár perc múlva már dobtam is. Fel se tudom sorolni hányféle variációt kipróbáltam, DAC csere, tápkábel csere, csere a cserén jaj…

 Elkönyveltem, hogy ez szar nálam és kész. Félreraktam és elvoltam a CD-immel és a hanglemezeimmel. Azonban nem hagyott nyugodni az a tudat, hogy van egy műsorforrásom amit nem tudok kiaknázni. Elkezdtem túrni a netet információért és néhány dolog helyrebillent bennem. Először is a digitális futómű fontossága illetve megint a szinergia a DAC-kal. Akkor esett le nekem mindez, amikor az egyik kedves Kollégám és Barátom kölcsönadta a nemrégiben vásárol WIIM Pro Plus streamer-ét. Amikor megérkezett néhány perc alatt be tudtam állítani és láss csodát minden a helyére került. Ez a kis doboz olyan megkapó muzikalítással szólt, hogy egészen elképedtem. Természetesen az analóg hangját nem érte el, de ez nem is volt elvárás. Egyszerűen jól esett hallgatni és ez nekem tökéletes volt. Mivel ez az év elején volt és nagyon kiköltekeztem más miatt, ezért erre a dologra egy olcsó megoldást kellett találnom. Mi lehetne futómű? A PC nem az igazi, ezzel már szívtam rendesen. Aztán a szemem a szoba sarkába tévedt, ahol a Lenovo Thinkpad-om árválkodott. Na jó próbáljuk ki, sokat nem veszítek. Hát nem is, összekötöttem a nagy rendszerrel egy 3,5 mm Jack-RCA átalakítóval (füles kimenetről) és nem estem hanyatt a hangjától. De ettől függetlenül volt valami benne ami megfogott, ez pedig a ritmika. Ez a laptop egészen kiválóan PRAT-olt. Angol szakkifejezés a hifiben, Pace, rhythm, and Timing azaz tempó, a zene előrehaladásának az érzése, rhythm-azaz a zene helyes ritmusa az egymást követő hangok helyessége, timing-időzítés a hang pontos időbeli megjelenítése, nincs fázis eltérés az egyes hangszerek, sávok között. Minden más gyalázatos volt, de már elkezdtem látni az alagút végét. Miközben ezzel foglalkoztam, felmentem szellemi mentorom oldalára a Cheatubeaudio-ra. Itt találtam egy érdekes cikket egy kis mokány dobozról, a Douk Audio U4-ről. Nagyon jókat írt róla és mivel elérhető áron mérték, gyorsan felpattantam az ebay-re és megrendeltem. Szokás szerint kb. 2 hét alatt megérkezett. Röviden, ez egy Bluetooth és USB kapcsolatos DAC+fejhallgató erősítő. Már kívülről is látszott, hogy egy igényesen kivitelezett készülék, ahogy mostanában a kínaiak csinálják. 

 

 Belül sem volt túl tolva a dolog, egy APTx vevőegység, USB bemeneti rendszer és egy PCM 2704 DAC szolgáltatta a hangot. A fejhallgató erősítő is csak egy MAX 9722 volt. Mostanában szokásosan egy csöves buffer volt a kimenetére akasztva orosz 6N3 csővel. Az egész a pici dobozba bezsúfolva és egy külső 12 V-os táppal megküldve.

Lássuk mi nincs benne:

-          nincsenek drága butik alkatrészek.

-          nincsen csoda DAC beépítve.

-          nincsen DSD, nagyfelbontás, csilivi adatok, van viszont tisztességes 44 kHz/16 bit átalakítás.

-          nincs mart alu ház.

-          nincs hasba akasztós marketing rizsa.

 Bekötöttem a Lenovo-ra és elindítottam egy You Tube felvételt(!). Mint minden hithű hifista, én is szent borzadállyal hallgattam az agyon kompresszált, szét mintavételezett felvételeket. Hozzá kell tennem, hogy nálam a végére már egészen jól szólt PC-ről, bár nemes küzdelmet folytattam érte.   

Ezzel a kis vacakkal viszont egy új világ tárult elém. A rossz felvételek egyáltalán nem szóltak rosszul, a jók viszont egészen kiválóak voltak. Megjött a hangulat, az érzés, a jelenlét. Időközben előfizettem a Tidal-ra, ott parádésan szólt és meggyőzött arról, hogy érdemes foglalkozni a streameléssel. A szokásos hifis paramétereket simán hozta+dinamika+hangulat. Még Bluetooth-on keresztül is kiválóan szólt, annak dacára, hogy a Samsung telóm DAC-ja minden csak nem High End.

Hogy ajánlom-e? Naná, főleg ha nem akarsz sokat költeni erre hifi marhaságra és csak zenét akarsz hallgatni. Felejtsd el a hifit és hallgass zenét. Ja és ne  figyelj a többiekre, ez az értelmes ember zenehallgató eszköze.

 

Ui: Természetesen én nem vagyok értelmes ember😊, ezért megindult a bogár.

 

Bitumenes úton...(Dual 1229 váz)

 

 

 

 Jó  régóta nem írtam, mivel a nyaram meglehetősen sűrű és pörgős volt. Időközben, ahogy a beharangozóban is írtam, történtek változások fejben és a rendszerben is. Most viszont itt az ősz, jönnek a csendes hétvégék és esték, lehet a hifivel foglalatoskodni. Magam is meglepődtem, hogy mennyire ellustultam a hifizés terén, mivel egyre több félkész projekt állt a polcaimon. (ez egy költői túlzás volt, valójában mindenhol dobozok, panelek, eszközök, anyagok hevernek). Feleségem kedves unszolására fejben összeírtam egy listát és azon következetesen végig haladva befejezek mindent vagy legalábbis a jó részét. Időközben érkeztek új készülékek, ezeket is bemutatom Nektek információs céllal, mivel találtam néhány igazgyöngyöt ebben a zavaros hifi, vintage világban.

Tehát kezdjük a mostanra legfontosabb forrás komponenssel a lemezjátszóval. Ugyebár félkészen abbahagytam az építést, mivel kiderült, hogy ezzel a nehéz plinth-tel már igazán szuper a hangja. Igen ám, de az interneten egy honfitársam személyében találtam egy sorstársat, aki a Dual módosításában továbbment mint én. „Harcot hirdetett” a rezgések ellen és kitalálta, hogy a saját Dual-ját, egy 1219-esnek a vázának a tömegét megnöveli, hogy a motor zúgása kevésbé hallatszódjon be. Nálam ez nem volt markánsan jelen, mivel a hangsugárzóim kb. 83-84 dB érzékenységűek, de úgy gondoltam, hogy miért ne? Szerencsétlen lemezjátszóm már úgy is csak egy torzó, ártani biztos nem árt. Azonban a kisördög nem hagyott nyugodni, mert úgy gondoltam, hogy elképzelhető, hogy nekem szerencsém van és nem érint ez a probléma. Mivel időközben egy szub boldog tulajdonosa lettem (erről majd egy külön cikket írok), így rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok szerencsés, a fene egye meg! További megerősítésképpen szeretett K501-es fejhallgatómat egy dobozon keresztül rákötöttem a triódás végfokomra és itt jött igazán a hidegzuhany, bizony a rumpli rendesen benne van a hangképben, csak a zene nagy része elnyomja. Vettem egy nagy levegőt és megrendeltem az anyagot hozzá. Szerencsére nem vágott földhöz az összeg és a Paradoxtól hamarosan megérkezett gondosan becsomagolva a bitumenes rezgéscsillapító lap illetve lapok. (A Paradox egy nagyon jó hírű autóhifis cég, ők telepítették a hifit a kocsimban, parádés munkát végeztek. Amúgy meg ilyen rezgéscsillapító lapokat építettek be az ajtóba stb.)

 Szóval adott a feladat, borítsuk be a váz alsó részét ezzel az anyaggal, mivel a motor rezgése szinte akadálytalanul eljut a tányércsapágy-> tányér->lemez útvonalon keresztül a hangszedőbe. A tányércsapágy egy külön ügy lesz, ha minden igaz, itt is lesz majd változás, de ez majd később. Szóval az elv az, hogy a lapok segítségével a rezgéseket hővé alakítjuk, így megszabadulunk tőle. Ezek a lapok ragasztósak és kellően elasztikusak ahhoz, hogy ráformázzuk őket a megfelelő formára. 1 hét bitumenes borzadály után így nézett ki az alváz:

 

 

 Egyúttal, mivel eddig dugó húzogatással indítottam a lemezjátszót, beépítettem egy kis kapcsolót is, így már szinte a mennyországban éreztem magam, nem kellett állandóan hajolgatni, ha lemezt szerettem volna hallgatni.Nem vagyok lusta ember, de inkább tornázom, mint itt kardiózzak😊

A kapcsoló beépítése után ez a volt a helyzet:

 

 

 Persze közben történt néhány vargabetű is, nem volnék én, ha a magam szórakoztatására néhány hibát ne követtem volna el. Ettől függetlenül elégedett voltam a végeredménnyel és ma alig vártam, hogy elindítsam a rendszert. (ja, közben a hangkar tartó falapot is lefújtam ideiglenesen, hogy lássam feketében, hogy néz ki, szerintem baró, úgyhogy marad)

 Természetesen Titeket a legjobban az érdekel, hogy volt-e értelme az egésznek? Azt kell mondanom, hogy igen. Egyrészről a gyors megindulások felfutó éle sokkal élesebb, gyorsabb lett, így az amúgy jó dinamika tovább javult (ne feledjük a hangfalaim 83-84 dB érzékenységűek és 8 W-tal táplálom őket!). Ilyenkor az erős, ütős meghajtás hiánya miatt (Naim NAP 250, Audio Research D70 stb.), minden fals rezgés csillapítása fontos. Sokat tisztult a közép és magas tartomány is, alapvetően erősödött a felejtsd el a hifit és hallgass zenét érzés. Ráadásul az egész rendszerben megjelent egy hihetetlen szilárdság, másféleképpen nem tudom jellemezni a hangképet. Gyakorlatilag bármit feltehetsz hallgatni és a maga korlátain belül hosszú órákon keresztül hallgatható lesz. Belesüppedsz a zenébe, megy az idő. Jellemző, hogy vettem egy Osibisa albumot az Audio Expo-n, na mondom belehallgatok egy kicsit. A vége az lett, hogy 1 órát simán elvoltam, csak már közben menni kellett máshová, ezért hagytam abba. Olyan érzés most hallgatni a rendszert, mint ha egy prémium autóban mennél 180-al és észre sem veszed, mert nem erőlködik az autó.  

Ha valakinek tetszik feltétlenül próbálja ki, nem fog csalódni.

Figyelem, garancia vesztéssel jár és visszafordíthatatlan az átépítés!

 

A tervek.

 Sziasztok!

 

Nem tűntem el, hogy nem írtam, annak az az oka, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok dolog történt velem magánban és hifiben is, plusz időm sem volt rá. Azonban lassan jönnek a csendes őszi napok, behúzódunk a kis otthonunkba és elindul a hifi élet is. Időközben volt változás a rendszerben, a fejemben is:-), digitális és analóg vonalon is. Hamarosan jelentkezem...... 

Doctorjohn emlékére

 

Sajnos ismét egy értékes ember távozott 2025 áprilisában Doctorjohn személyében. Szenvedélyesen szerette a zenét és a hifit. Komolyzene és klasszikus rock volt a kedvence. Valószínűleg sok embernek nem mond semmit a neve, de a Távol-Keleten egy nagyon menő honlapot készített. Az alapfelállása az volt, hogy olcsó csöves elektronikákat keresett és talált, amelyet egy átlagember is birtokolhatott. Saját rendszerei nagyon nívósak voltak, ebben próbálta ki az új eszközöket. Végtelenül önzetlen és kedves ember volt, soha nem tartott vissza információt, tudását mindenkivel megosztotta. Az USA és Hong Kong között ingázva mindkét hifi világot bemutatta, értékes információt adva az arra nyitottakra. Én is sok inspirációt kaptam Tőle.

Nézzetek rá a blog-jára és inspirálódjatok:

https://cheaptubeaudio.blogspot.com/

Békét kívánok Neki a hifi Nirvánában......

Elkészült a plinth.II.

 

  Végre elkészült! A hétvégén nekifeküdtem és néhány órás küzdelem után összeraktam. Természetesen mint mindig, most is rögös volt az út, de legyűrtem minden akadályt.

  Az egyik probléma az volt, hogy milyen lábakra rakjam ezt a túlsúlyos behemótot? Több ötlet is felmerült bennem, de aztán elhessegettem a drága megoldásokat, illetve a tüskéket, mivel tapasztalataim alapján rendesen legyilkolják a dinamikát, cserébe némi levegőért a magas tartományban és egy kis térhatás növekedésért. Egyébként sem akartam ebbe a kísérleti projektbe túl sok pénzt ölni, mivel nem voltam meggyőződve arról, hogy szignifikánsan jobb lesz a lemezjátszó. Sajnos elég sokszor lyukra lehet futni, ilyenkor persze az ember hajlamos a fél világot hibáztatni maga helyett. Szerencsére én az átlagtól eltérően megengedhetem azt a luxust, hogy őszinte legyek magamhoz. Ha elbaltáztam valamit, el tudom engedni.

  Na ennyit a pszihológiáról. A lábakra visszatérve a Viprapod volt az egyik befutó, nemcsak az ára miatt, hanem mert a neten is nagyon dicsérték az általa hozzáadott folyékony hangzás miatt. Nagyon jól is néz ki. Sajnos az én durung alvázamhoz esztétikailag nem illett, úgyhogy mást kerestem. Szerencsére a Modushop 2000-nél (ez egy olasz cég, nagyon frankó DIY házak, lábak stb. van nekik) találtam lábat. A Kondo KSL-M77-hez is tőlük rendeltem lábat, nagyon jól néznek ki, igényes a kivitelük. Nosza rendeltem is 4 db-ot, amelyek kb. 1 hét alatt megérkeztek.

 Szépen kibontottam, majd szépen egy sóhajjal vissza is csomagoltam, mielőtt idegrángást kaptam volna. Amikor rendeltem nem figyeltem arra, hogy ezek 4 cm átmérőjűek szemben a Kondo lábaival. Mindegy, szépen kicsomagoltam és kb. 1 óra munkával elkészítettem a furatokat , illetve némi küzdelemmel a menetes anyákat is behajtottam. Szépen becsavartam a lábakat és voalá! Kész is lett az egy milliós alvázam. HiHi.....

 

 

  Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de mostanában a rétegelt lemezek minősége iszonyúan leromlott. Nem értem mitől van, de nálam a furatok körül szálkás lett a lemez, ezeket csak tömítéssel és csiszolással lehet eltüntetni véglegesítésnél. Illetve a vágásoknál is rengeteg keletkezett, pedig éles fűrészlapot használta. Na mindegy, még kb. 2 órai munkával a Dual-t összeszereltem és bekötöttem a csöves RIAA-ba.

  És itt jön a mindannyiunkat kínzó kérdés, milyen lett? Első körben? Szar. Másodikra? A szarnál jobb. Harmadszorra már egész jó lett. Minek köszönhető ez a változás? Hát nem a plinth-nek, gondolhatjátok. Első körben szörnyen kétoldalas, durva, agyfacsaró hang jött ki a rendszerből. És recsegett az egyik csatorna! Nem hittem a fülemnek. Oké, tinitusom van, de ennyire azért még nem rossz a helyzet. Elkezdtem tekergetni a phono hangerő szabályzóját és egyszer csak elkezdett kisimulni a hangzás és emberien szólni. Nem értettem a dolgot, mivel Blue Alps poti van benne, ami elég jó minőségű. Egyébként még mindig fura egy kicsit a hang, teljesen más mint a műanyag káddal. Eddig is volt mély hang, de most valami atomgyors felfutású pince mély valami jön ki belőle, a lemezekről olyan finom részleteket bányász ki, amiről nem is hallottam. Az biztos, hogy egy nagyon stabil alapot ad az amúgy már most stabil rendszernek. És ami a legfontosabb, hogy most már tudok rajta komoly zenét is hallgatni a Empire-rel. Ez nem volt igazán természetes, de az apró részletek megjelenítésével, például hallom Montserrat Figueras gyönyörű hangjának finom intonálását, dallamhajlítását. Tudni kell erről a hölgyről ( Jordi Savall felesége volt, sajnos már meghalt, Isten nyugosztolja), hogy olyan erő volt a hangjában, hogy szabályosan leordította a mikrofont. Van olyan felvételem, ahol lehet érezni a hangmérnök izzadását, hogy hova a francba állítsam be a szintet? A mikrofon már hápog, a keverő túlvezérlődik ha magas a keverési szint, ha alacsony a szint nem halljuk azt a félelmetes dinamikáját, csupa probléma. Bezzeg egy kis tingli tangli jazz énekesnő! Azt milyen könnyű bemikrofonozni. Egyszerűen az orra alá dugom a mikrofont oszt jóvan. Gondoljátok oda bármelyik most futó hölgyet. Na mindegy, csak érzékeltetni akartam, hogy mennyivel lett másabb a hang. Hogy jobb-e? Ez majd később kiderül, mivel azért van néhány hiányosság is. Az első a középsáv egy részének a visszavonulása, illetve a térhatás valahogy olyan megmagyarázhatatlanul furcsa. Bízom benne, hogy ez csak a csöves phono hisztijének tudható be.Ha lesz időm, akkor a Naim klónokkal és az MC-vel is kipróbálom. Ettől függetlenül a dinamikában nagyon ott van és a finom részletekben is, ahogy említettem.

  Amíg állt a projekt nem tétlenkedtem és rendeltem egy aranyos kis digitális valamit, erről a következő alkalommal fogok írni, főleg mert egy másik aranyos kis digitális izé is úton van...

 

Utóirat: időközben lemértem a lábakat, mégis 4 cm-esek. Ennyit a szemmértékemről:-)